STRAY KIDS CLÉ 2: YELLOW WOOD 설명 (?) - A BEMUTATÓ MÖGÖTT pt.1

Sziasztok! Juhú, ismét itt. :)
Nos kedveseim... Ma egy kis... teóriát hozok nektek (?). Á, nem teória ez, csak valami ami eszembe jutott az új bemutató, és a lemez dallistája + üzenete láttán. Nézzük mire jutottam...
+ Megmutatom, mit szereztem!


Az egész "teória" úgy kezdődött, hogy a SK fb. oldala egyszerűen nem hagy lélegezni, percenként teszi fel a kedvcsináló képeket. Én kis ártatlanul, nagy tanulás közepette ránéztem a dallistára...

1. 밟힌 적 없는길 | Járatlan út

2. 부작용 | Mellékhatás (promós dal)

3. 별생각 = "Bele nem gondolva / Akaratlanul" (?) Ezt nem igazán tudom lefordítani... de átadni át tudom a jelentést: 그는 별생각 도 없이 곧잘 무례한 짓을 한다. "Gyakran durva, anélkül hogy igazából az akarna lenni." Nem konkrétan akaratlanul, de valami nagyon hasonló. 

Ezúttal merre tartunk? 

Fogalmunk sincs merre vezethet utunk.

De míg együtt vagyunk, minden rendben lesz.

Míg beszálltunk a liftbe, végig ezen tűnődöm.

Az L szint (L층) mit sem változott, 

Mint mindig, magamutogató és kényelmes (akár a gazdagok élete)

Röviden sóhajtottam, s mielőtt felfogtam volna mi történik, elővette (egy 형  hyung vette elő, egy, a beszélőtől idősebb férfi, aki azért jó kapcsolatban áll vele) a kulcsot. 

Y(ellow)W(ood)

e hely ismeretlen, nem láttam, nevét nem hallottam soha

de legyen bármilyen hely is, tudom, nem hagy megbánást maga mögött

hisz közös döntés volt, hogy erre az útra lépünk

ahogy a lift gyorsuló számait figyeltem, egyre biztosabb lettem ebben.

És ismét, az ajtó táguló rése közt elénk tárul az idegen látkép.

Először is, már ehhez is van hozzáfűznivalóm. 

A bemutatóban az L szint a Miroh szintet mutatja. A srácok meglepettnek, sőt, elégedetlennek tűnnek - talán mert próbáltak változást hozni, ez nem sikerült. 

Ahogy mondta (Chanon kívül bármelyik tag írhatta a szöveget.) "az L szint (L층) mit sem változott, mint mindig, magamutogató és kényelmes". 

Szóval Chan veszi elő a kulcsot (ezért kellett egy fiatalabbnak írnia a szöveget), s nyomja meg a YW gombot. Ezután láthatjuk, az ajtó ismét becsukódik, a lift pedig egyre gyorsabban halad lefelé. 

A kérdés már csak az, miért lefelé halad, és mi lehet az a YW? 

Lássuk mire gondoltam:

Na, ha emlékeztek még... míg a koreai egyetemre jártam, hallgattam irodalmi órákat (azok a vizsgák... te jó ég!). Írtam róluk nem egyszer. Szóóóval, ezeken az órákon került elő egy vers. (Persze nem csak én figyeltem fel erre a rajongók közül, nem vagyok valami egyedi, sem egy okos ember) és amint elolvastam a címeket, és az album hátulján helyet kapó szöveget, egyből ez a mű jutott eszembe (mint másoknak is - nem akarom egy hűűű de művelt embernek beállítani magam, félreértés ne essék): 

가지 않은 길 / 밟힌 적 없는길 

노란 수풀에 두 길이 갈라져 

둘 다 가 보는

한 나그네가 될 수 없어 오래 서서

한 길이 덤불로 굽어 드는 데까지 

바라보고 있었다.

그러다가 딴 길로 들어섰다.

매한가지로 아름답고 풀이 우거지고

밟히지 않아 낫지 않을까 생각했었지만

그리로 지나감으로써

같은 정도로 밟힌 셈인데

그날 아침 그 두 길은 모두

아무도 더럽히지 않은 낙엽에 덮여 있었다.

처음 길은 딴 날로 미루지!

허나 길은 길로 뻗어가는 것이기에

돌아올 가망은 없었던 것이다.

나는 이 이야기를 먼 훗날

어디에서 한숨 쉬며 말하게 되리라.

수풀에 두 길이 갈라져 나는 결국

덜 다니는 길을 택하였노라고.

그 결과 큰 차이가 생겨난 것이라고.

The Road Not Taken                                                        Járatlan út

Two roads diverged in a yellow wood,                            Szétvált az út a sárga erdőn

And sorry I could not travel both                                 – De kár, hogy kétfele nem mehetek! –,

And be one traveler, long I stood                                     Sokáig álltam, elmerengőn,

And looked down one as far as I could                            És néztem az egyiket ott, ahol eltűnt

To where it bent in the undergrowth;                               A bozótban, ahogy kanyart vetett;

Then took the other, as just as fair                                   De a másikon indultam tovább,

And having perhaps the better claim,                              Tán vonzóbb volt, nem is tudom,

Because it was grassy and wanted wear;                         Magas füve épp tapodásra várt;

Though as for that, the passing there                               Bár nagyjából ugyanannyi láb

Had worn them really about the same,                            Járt rajta, mint a másik uton,

And both that morning equally lay                                  Úgy nyúltak el aznap délelőtt

In leaves no step had trodden black                                 A tiszta avarban mind a ketten.

Oh, I kept the first for another day!                                 Hadd járjam végig ezt előbb!

Yet knowing how way leads on to way,                           De habár azt mondtam, visszajövök,

I doubted if I should ever come back.                              A visszatérést nem hihettem.

I shall be telling this with a sigh                                      Ha kérdeznek majd, ezt felelem,

Somewhere ages and ages hence:                                   Sóhajtva, sok-sok év után:

two roads diverged in a wood, and I                                – Szétvált az út a sárga erdőn,

I took the one less traveled by,                                         A kevésbé járt tetszett nekem,

And that has made all the difference.                               És így lett mind, ami lett, talán.

                                                                                         (forrás)

Koreai értelmezése a versnek: 

제 3 시집 마운틴 인터벌(Mountain Interval)의 첫머리에 수록된 가지 않은길 (“The Road Not Taken")은 구체적인 상황과 세밀한 심리묘사를 보여준다. 이시가 말하는 점은 인생은 여러 가능성 중의 어느 하나를 선택하여 실현시켜야된다는 것이다. 이와 동시에 제목이 시사하듯이 배제의 애석함을 표현하고있다.

첫째 연은 화자가 두 길을 여행하는 한 나그네가 될 수 없음을 섭섭히여기는 미묘한 심리를 해학적으로 표현하고 있다. 둘째 연에서는 이미선택해버린 상황이지만 이것이 충동적 행동이 아닌 합리적 이유에 근거한도덕적 선택인 것이다. 인생은 일회적이며 선택은 가능성의 탐색이라 할 수있다. 셋째 연에서는 배제의 애석을 스스로 위로 하려 들지만, ‘길이 딴 길로계속됨을 알고 있기에’가 암시하듯이 작중화자는선택의일회성을지각하고있는 것이다. 마지막 연은 미래의 시점에서 배제의 애석함을 재확인하는 동시에 선택의 결과를 큰 차이로 파악하고 있다. 길과 여행은 전통적인 인생의 상징이니까 이 시의 두 길은 거의 비슷한 매력을 지닌 직종이라 할 수 있다. 그 중 하나를 선택하여 가능성을 실현 시키는 것이 불가피한 인생의 조건이다. 

시인의 임무가 소재에 대한 이해와 그 정서의 합리적 전달에 있다고 볼 때, 이 시는 그것에 부합되는 훌륭한 작품이다. 숲 사이의 두 길 이라는 우화적상황을 통해 인생의 선택과 배제의 문제를 흥미롭게 다룸으로써 보편적 의미를획득하고 있는 까닭이다.

프로스트 시의 특징은 인생의 여러 단면의 실제 모습의 생생한 제시와사물의 양면을 동시에 인식하려는 이원적 태도이다. 그의 시에 있어서 중요한초점은 인생의 비극적인 면과 낙관적인 면을 동시에 제시하는 것이다. 그의시에서 자연은 우리 인간에게 희망과 용기와 재생의 의미를 갖고 있는우호적인 면과 인간에게 위협적이고 파괴적인 면으로 양분되어 나타난다. 그의시에서 이러한 자연의 양면성은 그 주된 주제이긴 하지만 그의 진정한 관심은자연을 배경으로 인생을 해명하는 것이 바로 그의 시의 위대성이다. 

forrás: Yang, Hyunchul. (2009). The role of nature in Robert Frost's poetry. 양현철, 로버트 프로스트 시의 자연의 역할

"A Mountain Interval c. harmadik könyvének elején helyet kapó, Járatlan út konkrét helyzetet, és részletes pszichológiai leírásokat tartalmaz. Életünk megvalósítása a rengeteg elénk táruló lehetőség közüli választást során lehetséges. Ugyanakkor, ahogy a cím is mutatja, a mű utal a ki nem választott utak után érzett szomorúságra is. 

Az első versszak enyhe keserűséggel fejezi ki, ahogy a lírai én ráébred, nem járhat két úton, választania kell, különben csak egy helyben áll a kereszteződésnél. A döntése nem hirtelen elhatározáson, de morális, racionális indokoltságon alapszik. Csak egy életünk van, de választási lehetőségünk rengeteg. 

A harmadik versszakban a járatlan út miatt érzett fájdalmát, bánatát, megbánást igyekszik csitítani, mondván; választania kellett, mert egyszerre csak egy úton járhatott. 

Az utolsó szakaszban, a lírai én ismét kifejezi az soha nem járt út felett érzett bánatát, s immár, a jövőből visszatekintve látja, hogy az adott döntése befolyásolta, változtatta meg egész életét. 

Mivel az utak / utazás az élet hagyományos szimbóluma, a vers két említett útja hívható , két egyforma vonzerőt hordozó lehetőségnek. Az életnek olyan pontjára mutat ez rá, mikor megállunk, és két lehetőséget mérlegelünk, és abban a pillanatban bármelyik választás lehetséges. Viszont előre nem tudhatjuk, a döntésünk milyen mellékhatással jár majd. 

A mű zseniális munkát végez az érzelmek bemutatásakor. Az allegorikus helyzet, mi az erdőben húzódó két út közti választás pontosan bemutatja az életünk során végrehajtott döntéseinket. Frost verse egyszerre mutatja be - igen élénken - az életünk egyes döntéseinek folyamatosságát, párhuzamosságát, valamint ennek a párhuzamosságnak mind a két oldalát. Emellett az élet pozitív és tragikus oldalát is szerepelteti. A természet önmagában barátságos, kedves létezőként szerepel, tele reménnyel, bátorsággal, mégis az ember számára drasztikus, fenyegető érzést fejez ki. Ez a vers központi témája, felfedezni magát az életet, a hatalmas természeti háttérben." 

Tehát, ennek fényében... Elmondhatjuk, hogy a srácok igyekeznek visszatérni oda, ahonnan elindultak. Bármit is terveztek végrehajtani, az nem sikerült, sőt ők maguk formálódtak a döntésük, a választott út nyomán. A "visszatérés a kezdetekhez"gyakorlatilag a Hellevator időszakra utal, legalábbis nekem csak ez jut eszembe. Eleve egy liftben vannak, mi másra asszociálna az ember? 

Ahogy olvassa az ember a művet és az értelmezést, elcsodálkozhat, hogy ezek a fiatal fiúk milyen érdekes helyeken keresnek inspirációt. Azért ez a vers (és mert a koreaiak kifejezetten foglalkoznak is vele, tehát elismerik fontosságát - ami nem annyira gyakori, legalábbis szerény megfigyelésem szerint) még ha egyszerűnek is tűnik, hord némi mélységet magában.

Engem meglep, hogy egy ilyen mű ad táptalajt egy visszatéréshez. Mármint, jó értelemben. Mert oké, nem kötelező hogy tényleg ez álljon a háttérben, de én erősen hiszek benne. Ha pedig ez igaz, akkor nem csak arról van szó, hogy jaaaaj, most vissza liftezünk (Egyébként mindig le akartam fordítani a Hellevatort is, de annyira gáznak tartottam, hogy Pokoljáratnak fordítom a fejemben, hogy soha nem léptem meg. :D), és hozunk megint egy trap / edm számot. Azért lehet érezni, hogy ennek lelki mélysége is van. 

Ennél kevesebbért is tapsolnék... és lesz mit elemeznem... maradjunk ennyiben.

Őszintén? Olyan erőteljesen érzem Chan gondolatait mögötte, hogy az valami hihetetlen. Tényleg intellektuális a gyerek, még ha jólneveltségből tagadja is. 

"Neeem, nem vagyok intellektuális személy... csak sokat gondolkodok." 

- hazudta mr. Bang Christopher Crispy Chan, 2019 év, január hónap, 10. napján

Arra viszont figyeljünk, hogy a Járatlan út nem a promós dal címe, így inkább ne ott várjuk mélyebb szöveget. A Mellékhatás szintén előkerül az elemzésben, de ebben az esetben inkább a Hellevator és a Miroh közti dalra számítok. 

Bárhogy is legyen, én már tűkön ülök... ahogy azt láthatjátok.


help

⭐

⭐

⭐

Na de, akkor itt a tartozásom, megérkezett a hiányzó SK albumom - az új pedig már elő van rendelve. Ezúttal egy új online üzletet próbáltam ki. Amint több csomagom is érkezik tőlük, írok mind a két helyről. Előnyök, milyen a kiszolgálás, gyorsaság, csomagolás... ilyenek. 

Na de, lássuk akkor:

Megérkezett a csomagom. A bazi nagy csomagom. Mellé raktam egy fél literes üveget, hogy lássátok, mekkora is valójában. 

Na, én megfogtam a régimódi fém ollómat (amivel medvét lehet ölni), majd minden lehetséges módon és helyen felvagdostam, leszedtem a sok ragasztószalagot... 

Mire rájöttem, hogy csak fel kellett volna tépni...

Na de a lényeg, hogy megszereztem a bubis borítékba csomagolt lemezt. Előre mondom, tetszik ez a gondoskodás az értékes lemezem irányába.

Hiszen hé, lehet hogy még Mr. Han Buldózert is kordában kell tartani benne - poszter, fotókártya, vagy esetleg első oldalas meglepetés formájában. 

Bár, akkor már inkább kérdés kit is kell kordában tartani...

khm.

Na akkor lássuk, melyik verziót kaptam: 

Nem tudom meglep-e valakit, mikor azt mondom... pont azt, amelyiket nem akartam. Vagyis, nem azt, amelyiket akartam. Nem volt választási lehetőségem, így csak reménykedtem, fohászkodtam; hátha. 

Hát nem. 

A borító egyébként szép. Nem a legjobbjuk (szerintem), mert elég sötét ha nem ilyen fénynél nézi az ember, de az első két lemeznél azért bőven jobb. Mondjuk az nem nagy teljesítmény, de akkor is. 

Egyébként szép ez, tényleg. Olyan... barackrózsaszín, és az éjszaka színei keverednek rajta. Jól láthatóan az alkonyat óráit idézi a kép. Ó, a múltkor elfelejtettem említeni, hogy minden SK lemeznek más az anyaga. Van ami nagyon puha, van ami érdesebb, az I Am Who pedig nagyon fényes /fémes. Ez most a debüt lemezre hajaz, hasonlóan dörzsis tapintása van. 

Később részletezem miért nem ezt a verziót akartam. De haladjunk tovább! :) 

Enyhe izgatottsággal lapoztam bele a könyvbe, várva, hátha lesz olyan szerencsém, és Mr. Han Buldózer tarol le az első oldalon. Aztán persze elérek az random tag oldalhoz, és ezzel találom szembe magam. 

A lapok olyan erősen tükröznek vissza mindent, az első amit megláttam, a saját arcom volt.

Igen, szerintem ti is erre a látványra vágynátok, szinte késztetést éreztem, hogy megosszam. 

loool

De egyébként... ez egy zseniális, és nagyon szép ötlet. Én nem is tudom, hogy lehetnek ennyire nagyon kreatívak! A lényeg annyi volna, hogy az egyik, üres oldalon a saját arcod látod, a másik oldalon pedig egy random tagot. 

Ez annyira, de annyira... nagyon kedves ötlet! A "látom benned magam / benned látom viszont önmagam" dalszöveg részlet pedig csak még meghatóbbá teszi a dolgot. Ha csak a tagot nézzük, nem értelmes a szöveg, de ha egymással szembe néz a rajongó és a bandatag, máris értelmet nyer minden. Ez talán a legszebb ötlet, amit albummal kapcsolatban láttam. Le a kalappal!

Ahogy láthatjátok, nekem Seungmin (❤) jutott. Mivel minden tagot szeretek, ez totál okés. Természetesen Hant akartam volna, ha lehet választani, de így teljesen elégedett vagyok. Bár, ezt Seungminról nem biztos, hogy el lehet mondani. Nem hiszem, hogy ő erre vállalkozott, mikor hagyta, hogy arca bekerüljön a fotókönyvbe:

"Én vagyok TE."

---

Hát Seungmin, embert nem sajnáltam még így.

khm

Tovább, tovább!

Íme a lemez. Kifejezetten szépen néz ki egyébként. A probléma ezzel a cd "tárolóval", hogy a lemez képes becsúszni alulra, és megkarcolódik, ha nem figyel az ember. Nem lesz nagy kár / nem okoz nagy kárt, de azért idegesítő tud lenni. A többi lemezzel ez mondjuk nem fordult elő, lehet, hogy csak az én albumom lazult meg kicsit. 

Na de, lássuk akkor a fotókátyákat - és könyörgöm, legyen köztük egy HAN!

Oké, az első egy Woojin. Woojin nagyon szeret engem, esküszöm, ki tudja hányadszor bukkan fel az albumaimban. (❤)

Ó, a következő egy páros kártya; Woojin és Chan. Nagyon aranyos!

És végül egy Lee Know jutott nekem. Ez nem is kártya, annál kb... 2x (?) nagyobb. Aranyos. 

Hát, akkor Han(g)talanul sírok tovább a következő albumig.

(de kis vicces valaki)

😂

Na de, ahogy említettem, nagyon reméltem, hogy a másik verziót fogom kapni. Most pedig meg is mutatom miért szerettem volna nagyon a másodikat. Íme, itt van a zseniális fotókönyv eme szeglete: 

Na most. Látjátok ezeket a cuki kis rajzokat, amikkel a srácok lepték meg a rajongókat? Na, ezek helyett a másik verzióban üzenetek vannak. Én nagyra értékelem ezeket a rajzocskákat, de naaaa. Személyes üzenetek voltak a másik verzióban, ne már! Ez is az én szerencsém. Jó, a múltkor kaptam egy HAN poszter (első lapot), szóval bekussolok.

De akkor is.

Amúgy még nem is a fentiek a legjobbak a fotókönyvben. Amit kifejezetten szerettem, azok ezek voltak:

Egyszerűen csodásan sikerült szinte mindegyik! Ez a koncepció, a határtalan kék éggel, nos, nagyon-nagyon szép.

Nekem kifejezetten tetszett ez a rész. Ugyan a Miroh fotókönyvét - még - nem veri semmi, de ez igazán szépre sikeredett! Nem tudom ki a fotósuk, de szívesen vennék leckéket tőle. (Régebben azt hittem, én is tudok fotókat készíteni. Jézusom, de kis aranyos voltam még.)

⭐

Persze végül előkerült, Mr. Han Buldózer is.

Meg se kérdezzétek.

I'm fine thank you, and you?

És akkor, íme eddig a SK gyűjtemény:

Ó, egy megjegyzés. Nagyon sokan panaszkodnak, hogy JYP ellustult, meg hogy "miért nem lehet albumkoncepciót váltani". NEM ÉRTEK EGYET. Én imádom, hogy ennyire szépen illenek egymáshoz az albumok! Nekem kifejezetten tetszik, és nem szeretném, hogy változtassanak. 

Összességében, magáról a lemezről mit tudok elmondani? Annak ellenére, hogy zeneileg a legkevésbé szeretett albumom a srácoktól (és ez mindig is így volt), nagyon örülök, hogy megérkezett. A számokat szeretem, de összességében ezt érzem a leggyengébb anyagnak eddig. Nagyon aranyos, félre ne értsetek. Kedvelem a dalokat, nincs velük semmi baj, csak a többit jobban szeretem - mint kerek, egész lemezt. (Tehát nem a dalokkal van probléma.) Itt a kedvenc dalom egyértelműen a 0325. A szövege valami zseniális. Emellett ott van a 극과 극 | Ellentétek / Sarok és sarok (Észak és Dél). A többit is szeretem, de valahogy nem maradtak meg bennem annyira, mint pl. az I AM WHO számai. 

Azt hiszem ennyi lenne. 

Ennyi? 

Na, majdnem elfelejtettem: Az album legviccesebb momentuma - számomra. Olvasgatom a "köszönet" oldalakat, és természetesen elérek Chanhoz is. Nézem a képet, egyre csak nézem:

Na mondom; kedvesem úgy bepózoltál itt, mint valami ordas, nőfaló dzsigoló - ahogy te mondod, egy daddy -  lássuk mit írtál nekünk az üzenet részbe:  

"Stay,, SZEJETLEK" ~

szejetlek

...

Ezért vannak bizalmi problémáim.

Nos, ennyi lettem volna mára. Remélem hamar találkozunk megint, és még a hét végén tudok hozni értékelést. Ebben sajnos nem vagyok biztos, de talán.

 Addig is, legyen szép napotok! 💗