컴백 시간! 브레이브걸스 | 태연 | 소나무 | Comeback Time! Wonder Girls | Taeyeon | Brave Girls | Sonamoo stb.

Ismét itt egy bejegyzés. Felgyűltek a visszatérések, ahogy az nyáron lenni is szokott - és még mennyi vár majd ránk! Ezúttal szóba hozott bandák: Wonder Girls, Sonamoo, GFriend, Brave Girls, Taeyeon, Melody Day, Gugudan, Unnies, Gfriend, Beast, Seventeen, NCT 127.

Talán kezdjünk is neki!

Először is, kezdjük a Sonamoo | 소나무 lányokkal. A banda 2014-ben debütált a Deja Vu című számukkal, ami elég nagy sikert aratott (főképp a külföldi rajongók között), ám én kicsit sem szerettem - aztán folytatták a sor a Cushion-nal, amit már sokkal jobban kedveltem. Most pedig visszatértek az új mini albumukkal, valamint a I Like U Too Much | 넘나 좋은 것 című dalukkal. Lássuk is!

Ez egyszerűen fantasztikus! Hát hol marad a nézettség? A dal zseniális, ami pedig a lányok hangját illeti, az olyan nagy meglepetést okozott, hogy szinte magamhoz sem tértem! Valóban, mikor először hallgattam meg, szörnyen gyermetegnek hangzott, de másodszorra már totálisan beleszerettem. Hát valami csodálatos! Ami pedig igazán megnyerővé teszi, az tényleg az énekhang és annak minősége. Ezt nem lehet nem szeretni - oké, persze ha nem vagytok oda a cuki stílusért, akkor esetleg ez zavaró lehet, de komolyan! A hangjuk! Még mindig nem térek magamhoz - és nem csak az, hogy egyesével rendben vannak, hanem együtt is. És akkor még a koreográfia nehézségét is vegyétek figyelembe!

Ezen kívül persze itt van nekünk a mini album, ami szintén jóra sikeredett - sajnos vannak dalok, amiket annyira nem szeretek, de hallgassátok meg, és döntsetek ti!

10/9

A következő banda legyen a Brave Girls | 브레이브걸스. Tudom, tudom. Nem sokan szeretitek őket, sőt talán akadnak olyanok is, akik nem ismerik. Nem baj, most majd fogjátok! A lányok szinte kezdő bandának számítanak, tekintve, hogy az eredeti tagok közül mindössze kettő szerepel a jelenlegi felállásban, a többiek teljesen újak. A nagy visszatérésük, ami siralmasan kevés embernek keltette fel az érdeklődését, a Deepened |변했어 (Changed) című dallal történt - a banda 2011-nem debütált hivatalosan, de - szerintem - mivel nem sikerült befutniuk, pihentették az egész történetet.

A Deepened egy olyan jó dal, amilyet már nagyon régen nem hallottam. Tisztában vagyok vele, hogy elsőre furcsának tűnhet, de nem az. Zseniális! Aki még nem hallgatta meg, annak csak tanácsolni tudom. Ha elsőre furcsa, hát pörgessétek vissza, mert ez tényleg csak szeretni lehet. Különleges, nem egy tucatzene, a hangok nagyon szép harmóniában vannak, nem csak egymással, de a zenével is. Ez egy profi munka volt. A rap pedig! Végre nem egy olyan rapperrel van dolgunk, aki egymás után rakja a szavakat és mély hangon eldarálja. Ez tényleg valami nagyon színvonalas alkotássá lett! Végül is,  Brave Brothers együtteséről van szó - ezért is nevetséges, hogy az emberek nem figyeltek oda rájuk. A producer szinte összes száma hatalmas slágerré vált és válik, hát a saját bandáját nem tudja befuttatni? 

Hát, most majd megtörténik! Ez a visszatérés, ha lehet még nagyobb imádatot váltott ki belőlem, mint az előző. A dal maga pörgős, igazán tempós. A szöveg teljesen rendben van, a lányok hangja pedig remek! Nem hallani erőlködést, és az élő fellépések során is minden tőlük telhetőt megtesznek, nem is hiába, mert újonc létükre néhány veteránnál is stabilabban énekelnek. 
A koreográfia pedig! Egyszerűen magával ragad. Persze, egy ilyen kaliberű dalhoz nem is illenek a lagymatag táncmozdulatok. Itt sem ezzel találkozunk, sokkal inkább olyanokkal, amelyek arra késztetnek, hogy mi is felpattanjunk és ropjuk velük! (Megpróbáltam. Szörnyű vége lett. Nem akarjátok látni.)  A klip szórakoztató, színes és nagyon szép felvételekkel van tele. Nem tudok egyetlen egy dologba sem belekötni, őszintén. A mini albumuk pedig, az év egyik legjobb megjelenése! 

High Heels | 하이힐 Help Me Whatever Don't meet | 만나지 말길 Deepened Hallgassátok meg mindegyiket - bár, a Deepened viszi nálam a pálmát, de minden dal ad valamit az összhatáshoz. Mindegyiket szép, alapos munkával készítették, ezt pedig értékelem. Nekem nagyon tetszik az egész, és már tudom, nem hiába vártam a visszatérésükre. 10/ 10 Mos pedig, következzék a Gugudan | 구구단. Mind tudjátok, hogy a lányok épp hogy debütáltak, máris rengeteg szem szegeződött rájuk - s biztos vagyok benne, hogy a tiétek is. Miért is? Mert ők a Vixx kishúgai, a cégük egy és ugyanaz. Nos, amit elmondhatok: a lányok még nem is debütáltak, máris utálat vette körbe őket, ami pedig a mini album megjelenésével csak fokozódott. De lássuk, hogy mit is követtek el:

A lányok a Wonderland c. dallal debütáltak, amit nagyon sokan szörnyűnek tartottak. Ám az én véleményem az, hogy: Mit gondoltatok? Mármint, emlékeztek még a ViXX első dalára? Ez a debüt annál sokkal jobb! A dal nagyon-nagyon aranyos, és szerintem semmi baj sincs vele. Őszintén, a refrén beleragadt a fejembe, szinte második hallgatásra tudtam a szövegét - ami nem szól mély dolgokról, de kérem szépen. Ez a KPOP 90%-a. Nem szól semmiről, pusztán szerelemről - pozitív vagy negatív szempontból. 

머리부터 발끝까지 모든 걸

나의 모든 걸 난 찾고 싶어

하나하나 눈에 담고 싶은 걸

작은 것까지 난 알고 싶어 baby

Egytől egyik, mindent Mindent ami te vagy, meg akarok ismerni! Mindent, amit a tekinteted elárulhat, A legkisebb dolgokat is szeretném tudni!
Ez a dal nagyon édes lett, s a lányok hangjával sincs nagy baj, fejlődnek majd - így is vannak jó énekesek közöttük, nem hiszem, hogy aggódnunk kellene értük. Az ellenségeskedést pedig nem is értem. Rendben, a lány bandákat a legtöbben már az első fellépés előtt gyűlölik - csak úgy. Szokás. De ezek a lányok mégis mit tettek? Talán ti is látjátok, hogy sokkal jobban startoltak, mint maga a ViXX? Vagy amiatt a nevetséges kifogás miatt, mert hogy "azért nézik őket ennyien, mert kapcsolatban vannak a ViXX fiúkkal"? Hát, helló! Ti hogy találtatok rájuk? LOL Ha nem tetszik, akkor hagyjátok őket békén, ennyi!

A klipről: Hát, ami a ruhájukat illeti, nos, az valami szörnyű! Nem tudom, hogy kinek jutott eszébe, hogy ezt rájuk adja, mert legszívesebben letépném - ők meg egy hatalmas sóhaj kíséretében köszönnék meg. Az anyaga nevetséges és biztosan nagyon kényelmetlen lehet viselni.  Maga a videó nem tetszett, olyan megjátszottnak és erőltetettnek hatott, főképp a lányok műmosolya miatt - ám, ez azt is mutatja, hogy még nem váltak teljesen részéve a hamis világnak. Ettől függetlenül szörnyű volt nézni! Persze felvételek jól sikerültek, de valahogy nem volt az igazi. Nem baj, majd belejönnek - mert biztos, hogy vissza fognak térni, nem is olyan soká! A koncepció furcsa volt, de a Jellyfish-től soha nem álltak messze a furcsábbnál furcsább ötletek. Ezzel azért számolhattunk.

Ezek mellett egy mini albumot is hoztak nekünk, ami elég jóra sikerült. Nem lepett meg, hogy ebbe is belekötöttek az emberek - miszerint csepeg a cukiságtól. Mert nem, nem is! Aranyos és kész. Ajánlom meghallgatásra, mert bár nem egy nagy dobás, de debütnek tökéletes! A legjobbak a Diary és a Maybe Tomorrow.
Felkeltették a figyelmet, van miről beszélni. 

10/8


Most pedig beszélgessünk kicsit Taeyeon | 태연 -ról. A hölgy nem is olyan régen tűnt fel, mint szólóénekes, elhozva nekünk az I és a Rain című dalokat, amik azonnal slágerré váltak. Engem nem igazán nyűgöztek le, Az indokokat már megosztottam veletek. Most azonban nem ezekről van szó, hanem a legújabb számáról, ami a Why címet viseli:

A szám jól sikerült. Sokkal jobban tetszik, mint az eddigiek - kivéve a Stess, az a kedvencem tőle a mai napig. A klip nagyon-nagyon szép! Akárki csinálta, csak gratulálni tudok neki. Egyébként rengeteg teória lengi körbe az internetet a történettel kapcsolatban, amit a videó mutat nekünk. Ezek közül a legvalószínűbbnek a szeretett férfi elveszítését látom - a Starlight után a férfi eltávozott, Taeyeon pedig maga végzi el mindazt, amit kettejüknek kellett volna. Ez állja meg a legjobban a helyét. Ami persze nagyon szépen hangzik - mert tényleg.

A zene tényleg jó lett, érzek benne ritmust, igazi nyári hangulata van, szóval végre egy olyan dallal jött elő, amit én is szerethetek. A mini album viszont, nos, az nem tetszett. Nem volt rossz, egyszerűen nem találtam olyan dalt, amit igazán szívesen hallgatnék. Mikor az egészet egyben nyitottam meg, rendben volt - a nyár minden hangulatát felidézte, de ha egyesével hallgattam, egy sem nyerte el igazán a tetszésem.

10/9

Következzék a Melody Day | 멜로디데이! Nem valami népszerűek, de én kedvelem őket. Eddig nem szereztek valami nagy rajongótábort, de ezt meg is tudom érteni. A számok, amiket kaptak, nem igazán ütötték meg a szintet - és nagyon sokszor éreztem, hogy rossz számot próbáltak meg népszerűsíteni, Nos, most visszatértek:



A dal címe Color| 깔로, ami a klipet tekintve teljesen érthető is. A lányok hangja nagyon jó, ezért is bosszantott fel a cégük, ismét. A szám annyira középszerű, hogy az már szinte fáj. Nem igazán tudtam élvezni sem, csak úgy volt, és kész. A videó egyszerűen zseniálisra sikeredett, szórakoztat és leköt. Nagyon szépnek találom. De a dal... komolyan? Tényleg?
Ezzel szemben, meghallgattátok a mini albumot, amit kiadtak? Hát azon annyi zseniális szám van, amit fel lehetett volna használni, hogy szinte már fáj! 

01. Paint Your Love
02. 깔로
03. Satellite
04. 널 느끼고 널 느끼며
05. 미워 미워 미워
06. 비가 내리면 When It Rains (feat. 라비 RAVI)

Ez egy zseniális album! Tele van csodásabbnál csodásabb dalokkal, bármelyiket lehetne népszerűsíteni, szerintem. A lányok gyönyörűen énekelnek, s ha az egész albumot nézem, még a Color is jónak tűnik. De a többi! Hát nekem feledhetetlen élményt okoztak vele, végre tudom, nem csak átlagos színvonalat tudnak bemutatni. Nagyon szerettem az egész anyagot. 

10/9



Jöjjön a Wonder Girls! Igen, visszatértek, ismét, végre. Mind tudjátok, szerintem a múlt év legjobb albumát dobták össze a lányok, akiket imádok. A JYP bandákat nem szeretem - vannak ugyan kivételek -, de ők nekem, nos, minőség. Ezúttal mit alkottak? 


Nem azt, amit vártam tőlük. Sokkal többet! Ez a kislemez, a dal, a klip, minden a helyén volt. Ezzel pedig túlléptek a lánybandák szintjén. Maguk készítették. Ez alapvetően egy nagy szó, de hogy ráadásul ennyire jót és tartalmasat hoztak nekünk? Szinte szóhoz sem jutottam. Reggie pop? Ki gondolta volna, hogy valami ilyesmit is be lehet futtatni Koreában? Hát ők megtették, és az összes slágerlistát kicsinálták - nem is véletlenül! 
Folytatódik a retró zene új életre keltése, a legnagyobb örömömre, hisz ennél jobban talán semmit sem szeretek. Imádom ezeket a fülbemászó dallamokat, amik talán nem bonyolultak, mégis szinte feledhetetlenek. Totálisan érezni lehet a nyár hatását, a nyár édes-keserű oldalát. A hangok lágysága tökéletesen belesimul a rég hallott dallamba, a rap pedig példásan erőteljes részét képezi a számnak, kicsit sem akasztja meg a folyását.

A klip remek, a lányok ott folytatták, ahol azt múlt évben abbahagyták, A színek visszatürközik az egész hangulatot, a képek pedig gyönyörűek! 

Istenem, alig várom, hogy egy teljes albummal térjenek vissza! A kislemez másik két dala is remekül sikerült, ám mikor végre egy egész, minimum 10 dalt tartalmazó anyagot adnak nekem, végre nem kell éheznem az egyik kedvenc bandám után. És miért? Mert olyan számokat alkotnak, amiket nagyon hosszú ideig is képes vagyok hallgatni, nem csak egy hónapig! 
10/11 (!)



Most pedig beszéljünk arról, amiről mostanában mindenki. Az Unnies | 언니쓰 egy, a show kedvéért összerakott banda, amit maga JYP támogat hátulról, de persze nagyon is nyíltan. Maga az ötlet nagyon kedves, ugyanis Min Hyorin leghőbb kívánsága teljesült azzal, hogy egy lánybanda tagjaként léphetett a színpadra. Lássuk, mit alkottak:



A banda persze hírességekből áll, ahogy a klipben is sorra olyan emberek tűnnek fel, akiket már jól ismerhetünk. Ami nyilván remek húzás, de őszintén szólva, engem ez kicsit el is szomorított.  A dal nem tetszik, elég lapos. A szövege menő-csajos, ami jó is volna,de a szám... Nem egy nagy durranás. Az énekesek stílusa nagyon-nagyon elüt egymástól, és sokukhoz kicsit sem passzol ez a szám, ami elég nevetségesen hatott néha. Ez egy középszerű (vagy annál rosszabb) dal, ami fel lett fújva - és ez bizonyítja, hogy a pénz és a hírnév bárkit feldobhat, míg azok, akik nulláról kezdenek, nagy nehezen verekedhetik fel magukat - egy ilyen dalt pedig könnyedén el lehet adni, odatolni a tévénézők elé. Mármint tényleg? Oké, kedvesség meg minden, de most... áh, hagyjuk is, nekem ez egy nagy csalódás volt. Azt hittem, hogy hűűű ez nagyon jó lesz, tényleg, Mert lehetett volna az is! Érdekessé is lehetett volna tenni, de hát, nem sikerült. A klip érdekes és aranyos, még ha néha érthetetlen dolgokat is látunk. Nagyon remélem, hogy ez csak egy egyszeri dolog volt, és soha többé nem kell így látnom őket. 


10/4


Az utolsó lányok következnek. Ők pedig a GFriend | 여자친구, és az ő új számuk, a Navillera | 너 그리고 나 (Te és én).  Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot azzal, ha kijelentem, ez ismételten egy csodálatos visszatérés volt. A lányokat imádom, amióta csak debütáltak, és egy számuk sem volt még, amit ne szerettem volna. Egyetlen egy sem. És ez a visszatérés sem változtatott a dolgon, sőt! Annyi mindent tett hozzá, hogy eleinte észbe sem kaptam. 
Eleve szeretem őket, a kedvenc debütáló bandám voltak, s már a legelső daluk is nagyon erősre sikeredett - hála Istennek! Azóta is, minden egyes alkalommal elámulok azon, hogy milyen nagy erőbevetéssel készítik a dalokat, hogy mennyi energiát fektetnek a fellépésekbe, a táncba, az énekhang fejlesztésébe. Ezt senki sem tagadhatja, ebben biztos vagyok. 
Az új daluk sem kivétel. Újfent egy erős, lendületes, ritmusos számmal rukkoltak elő, hozzá pedig a megszokott videóval. A lányok aktívak, a lányok élnek, a lányok nem egy dobozban táncolnak, hanem hús-vér élmenyekről számolnak be. Szórakoznak, nevetnek, elesnek. Ahogy azt már láttuk eddig is, valóban olyan képeket láthatunk általuk, amit egy velük egyidős lány át is élhet - ez is egy ok, amiért olyan könnyen beléjük lehet szeretni. 
Ami igazán elragadott ezúttal, a retro hangulat. Imádtam! Mintha egy húsz évvel ezelőtti felvételt néztünk volna, sőt, még láthatjuk is, ahogy az egyik tag egy kamerát tart a kezében! Mintha csak ott lennénk velük az emlékeik készítése közben. 

Aztán pedig szót kell ejteni a videó minőségéről is! A készítők szinte mindenre figyeltek. Rengetegszer megjelenik az asszimmetria, egy tag mindig valami mást csinál, mint a többiek.

Ezen kívül, az egész olyan, mintha a lányok mozgása irányítaná a kamerát, nem pedig fordítva. Ettől néhol tényleg élethűnek tűnik a dolog, nem kelt mesterkélt érzést, mint mikor a klipekben egyenest a kamerába mosolyognak a fiúk-lányok, negédesen. 
Aztán, ott vannak a pillanatok, mikor a felvétel hirtelen megakad, az egyes tagok (szinte csak Eunha) pedig szinte meglepetten néznek ránk, mintha csak rájönnének, "hé, te láttad?". Zseniális!

Komolyan, egyszerűen szemet gyönyörködtető volt az egész. Egyetlen hibás részt sem találtam benne, sőt!
Most pedig, ejtsünk szót az albumról is. A lányok első igazi albuma a LOL címet kapta, ami valahol nagyon nevetséges, valahol pedig teljesen érthető. Lot Of Love, Rengeteg Szeretet rövidítése, és hát, a szó, amit én magam is rengetegszer használok. Lol. A fiatalok ezt teszik, ennyi, nincs ezen nagyon mit agyalni. 
Azt meg kell jegyeznem, hogy a borító egyszerűen fertelmes! Hát ennél rondábbat talán össze se tudtak volna rakni! Annyi remek képet készítettek ismét, erre egy kék-szivárványtojásba szerkesztettek be egy csoportfotót, és ennyi? Hát, ennél azért jóval többet vártam azoktól, akik akár ezt is választhatták volna:

Mennyivel jobban mutatott volna?! Na de, mindegy is, a lényeg persze a zene. Ami elragadó. Az egész album árasztja a nyár és a szép remények ígéretét, ahogy annak ebben az időszakban lennie is kell. Fiatal lányok a nyár közepén. Még szép, hogy egy ilyen anyagot adnak ki. 
Nem volt egyetlen dal sem, amit nem tudnék megszeretni, vagy amelyik akár első hallásra csalódást okozott volna. Azt kaptam, amire számítottam, s talán még egy kicsit jobbat is. Összeszedett, alapos munkát szimatolok - és valahol biztos is vagyok benne. 
Nem viccelek, ez az album tökéletesre sikerült, én imádom minden egyes számát, nektek is ajánlom, hogy hallgassátok meg őket, mert mindben fel lehet fedezni valami varázslatosat, ami miatt igenis megéri kikapcsolni minden mást, még ha csak egy rövid időre is. 

10/10






Akkor pedig folytassuk is a fiúkkal! 

Az első legyen a Beast | 비스트. A fiúk egy tagvesztés után tértek vissza, de teljes gőzerővel. Kaptunk két klipet és egy egész albumot is. Mit alkottak most? 



A Ribbon | 리본 egy olyan ballada, ami ébren tart hallgatás közben. Nagyon érdekesre sikerült a dallama, és szerethető. Nekem nem nagyon tetszik, valahogy mintha nem találták volna el az ízlésem, de biztos vagyok benne, hogy sokaknak igen. Én valahogy semlegesen tekintek rá, nem hiszem, hogy valaha az eszembe jutna, hogy ezt hallgassam. Mikor elindítom, akkor azt mondom, hogy hmm, ez oké, rendben van, de nagyon nem fog meg. A dallam egy kicsit idézi a Fiction elején hallhatót - bár, hogy miért gondolom ezt, arról fogalmam sincs. Azt a számot nagyon szerettem, de ez nem lesz a kedvencem, már tudtam, mikor először láttam a videót, hallottam a zenét. A Butterfly szintén ilyen. Biztos vagyok benne, hogy másoknak elnyeri a tetszését.
10/7


A következő az NCT 127 lesz. Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy ez mi a fene. Debütálás? Csak tagok bemutatása? Nem értem, s szerintem nem csak én vagyok totál összezavarodva. Miért is van erre szükség? Akkor most ez az eredeti banda, csak plusz tagok vannak, akik addig is jelen voltak, csak a színfalak mögött? Igazából nem is érdekel. Lássuk, mivel jöttek elő ezúttal:



Én esküszöm, próbáltam megérteni, hogy mi folyik itt. Próbáltam megszeretni a számot és a klipet is. Nem ment, egyik sem. Nem tetszik a zene - pedig az előző (JÉZUS! AZ Ő SZÁMUK VOLT EGYÁLTALÁN?) dalok tetszettek, a 7th sense kifejezetten zseniális volt. DE mi ez? Mármint, őszintén, mi ez?  A klip néhol katasztrofális, nagyon csúf felvételek kerültek bele - de ez lehet, hogy csak az én meglátásom. Az értelmet látom benne - már a történet részében -, de a zene egyszerűen annyira darabos, hogy nem tudom megszeretni. Nagyon sokáig hallgattam, mire valamennyire elkezdett érdekessé válni. Ami a refrén kap helyet, valami borzalom : ez a hey hey hey rész, s az utána lévő. A refrén teljes hiánya s ez a mélyen dübörgő dallam kikészített - most már egész elfogadható, de valahogy... nem ezt vártam.  Most, nincs vele bajom, d először annyira kikészített, hogy azt elmondani sem tudom. Mármint, ott ültem a gép előtt és néztem, viszapörgettem, néztem, és nem lett jobb semmivel sem. Nagyon érdekes az összeállítás, és kicsit sem vall az SM-re, ami valahol pozitív.  Egyelőre nem tudom viszont hová tenni a számot. Lehetséges, hogy meg fogom szeretni, de nagy reményeket nem fűzök hozzá. Sajnos.

10/7



Az utolsó pedig a Seventeen | 세븐틴 lesz a mai nap folyamán. A fiúkat szinte mindenki ismeri, ami nagyon szép teljesítmény, tekintve, hogy szinte egy rookie bandáról van szó. Az együttes negyedik visszatéréséről van szó jelenleg, ami a Very Nice | 아주 NICE címet viseli. Lássuk a videót!

A klip egyszerűen zseniális lett. Vicces, szórakoztató és ráadásnak a felvételek is nagyon szépek. A hölgyemégy (egy darab, ahogy az lenni szokott) rideg pillantása pedig komolyan beleillett az egészbe. Nagyon jól szórakoztam, miközben néztem.  A zene is erősre sikeredett, fülbemászó, de amolyan erőszakos formában. Kétlem, hogy a kedvencemmé válna, az első két számukat imádtam ugyan, s ebben is szinte vibrál az a jellegzetes Seventeen hangzás, ami áthatotta a korábbi szerzeményeket is, de ha ennyi idő alatt sem szoktam meg teljesen, akkor talán nem is sikerül soha.

A tánc viszont! Az nagyon tetszett, őszintén elragadó volt nézni őket, ahogy ott pattogtak. Tényleg imádtam!  A fiúk nem a kedvenceim, soha nem is voltak azok, de valóban remek zenéket alkotnak, ezt el kell ismernem. Azt hiszem, lassan számolhatunk ezzel a bandával is!  10/8

Ti mit gondoltok?