Ne gondolkodj, ne beszélj,
Csak mosolyogj rám!
Még mindig nem tudom elhinni,
Mintha álmodnék.
Ne tűnj hát el!
Igaz? Ez a valóság?
Te, te
Olyan gyönyörű vagy, szinte félelmetes.
Nem lehet igaz, ez nem lehet valós,
Te, te, te
Maradj mellettem,
Ígérd meg!
Félek, ha hozzád érek, eltűnsz, vagy összetörlek.
Szeretném megállítani az időt,
Mikor ez a pillanat véget ér,
Minden mintha csak a képzeletem műve lenne.
Félek, félek, elfeledlek majd.
Pillangó, mint egy pillangó
Majdnem mint egy pillangó
Olyan vagy, mint egy pillangó
Messziről figyellek,
Ha megérintelek, el foglak veszíteni.
Fényt hoztál a sötét éjszakába,
Egy apró mozdulat, s máris elfeledkezek a valóságról.
Olyan vagy, mint a szél mi simogat,
Olyan vagy, mint a lágyan felkevert porszemek,
Itt vagy, mégsem érhetlek el,
Állj!
Olyan vagy, mint ha csak alom lennél,
Magasan felettem.
Nem lehet, ez nem lehet a valóság,
Te, te, te
Maradj mellettem,
Ígérd meg!
Félek, ha hozzád érek, eltűnsz, vagy összetörlek.
Szeretném megállítani az időt,
Mikor ez a pillanat véget ér,
Minden mintha csak a képzeletem műve lenne.
Félek, félek, elfeledlek majd.
A szívem kétségbeesett,
Nem tudom ez a valóság-e vagy csak képzelet.
Mag a paradicsom.
A szívem csak érted él,
Az érzéseim elolvadnak, s túlcsordulnak.
A szerelmem végtelen,
Mind a tiéd, kedvesem.
Maradj mellettem,
Ígérd meg!
Félek, ha hozzád érek, eltűnsz, vagy összetörlek.
Szeretném megállítani az időt,
Mikor ez a pillanat véget ér,
Minden mintha csak a képzeletem műve lenne.
Félek, félek, elfeledlek majd.
Pillangó, mint egy pillangó
Majdnem mint egy pillangó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése