Felkapom a régi gitárom,
S a vallomásom, mit nem tudtam kimondani,
A történet, mit nem tudtam elmesélni,
Úgy téve, mintha egy dalt írnék,
Megosztom veled.
Csak figyelj, neked énekelek.
Tényleg szeretlek, bár nem mondom ki,
Kínos, s megsebzi a büszkeségem.
Mégis össze fogom szedni a bátorságom, s ma elmondok mindent.
Csak figyelj, neked énekelek.
Ahogy sírsz, ahogy nevetsz,
Milyen drága is nekem...
A szavak, miket szeretnék elmondani,
A szavak, miket nem tudok elmondani.
S bár most megvallok mindent,
Te csak figyelj, neked énekelek.
Csak egyszer hallgasd meg, s nevess!
Vicces, de rajtad kívül senkim sincs,
Néha mégsem gondolsz rám úgy, mint én rád.
Őszintén szólva, szeretnélek magamhoz ölelni.
Ahogy sírsz, ahogy nevetsz,
Milyen drága is nekem...
Szavak, miket megbántam, amint vissza pillantottam...
S bár most bocsánatot kérek értük,
Te csak figyelj, neked énekelek.
Csak tégy úgy, mintha semmiség lenne...
Hálás vagyok, hogy vagy nekem.
Egy ajándék Istentől.
Holnaptól kezdve minden kínos lesz ismét,
De tényleg szeretném ezt elmondani,
Szóval figyelj!
Ahogy sírsz, ahogy nevetsz,
Milyen drága is nekem...
A szavakat, miket ki szeretnék mondani,
A szavakat, miket nem tudok kimondani,
Egy kicsit kínosak, de meg fogom vallani.
Csak figyelj, neked énekelek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése