Maradj erős gyermekem,
Ne sírj, töröld le szemeidet.
Ne rejtőzz tovább.
Kiálts, kiáltsd ki a fájdalmad!
Fordulj meg s mosolyogj.
Én, kinek nem találja az útját,
A távolból látható fény felé akarok haladni,
Mégsem vagyok képes közelebb kerülni,
S ez szörnyen fáj.
Ragadj meg, s adj remény, nekem ki összetört.
Az emberek azt mondják, idővel minden jobb lesz.
Senki sem tudja, hogy amint a fény nő,
A szomorú kifejezések eltűnnek.
Az érzéseim, melyeket elveszítettem,
Valahogy közel kell kerülnöm hozzájuk.
De mégsem megy.
Ez pedig szörnyen fájdalmas.
Ragadj meg, s adj remény, nekem, ki összetört.
Nem fogom feladni!
Nem, még egy napot töltök töltök, azzal
Hogy közelebb kerüljek, csak egy lépéssel!
A szívemben sötétség uralkodott,
Te pedig fényt hoztál el,
A szerelmeddel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése