Ezúttal is hoztam nektek egy kis csokor visszatérő bandát. Vannak közöttük olyanok, akiket szerettek és a jól ismertek, és vannak, akik nem keltettek eddig túl nagy feltűnést - lehetséges, hogy nem is hallottatok róluk, ki tudja.
Várni szerettem volna még egy kicsit, míg a szerelmem a T-ARA is megérkezik, de az már valóban túl sok lett volna, így hát bele is kezdek a felsorolásba. Most azt vizsgáljuk, hogy mit alkotott a Wonder Gilrs, Teen Top, Blady, Beast, FLASHE, SHINee, Legend és a Brown Eyed Girls rappere, Miryo.
De haladjunk csak szépen sorban, az első legyen a Blady | 블레이디. A lányok még 2011-ben debütáltak az SY6 Entertainment közreműködésével. Azóta pedig rengeteg változáson estek át, tagcseréken, névváltoztatáson [Blessed Girls --> Blood Type B Girl], na meg mindenen ami csak rosszul jöhet egy együttes számára.
Az első daluk a Spark Spark | 찌릿찌릿 volt, de utána tagcserék következtek, majd egy ideig futott a banda, aztán ismét tagváltások, s higgyétek el, ebben az együttesben több ember fordult meg, mint bárhol máshol. Szörnyű!
Régi tagok:
Darae
Bunhong
Sun Young
Coco
Kangyoon
YeJi
Soojin
Jelenlegi tagok:
Tina
Giru
Dayoung
Yeeun
Gabin
Szerintem ez a legrosszabb ami csak történhet egy bandával, hiszen a rajongók biztonságra vágynak. Azok akik tényleg rendszeresen támogatják az együtteseket, látni akarják a kedvenc tagjaikat, őket hallani, nézni - rossz esetben lecibálni a színpadról. Az ilyen csereberének soha nincs jó vége, kivéve ha egy összeszokott fandom áll a háttérben - de akkor is nagy lehet a veszteség.
Nekik talán az a szerencséjük, hogy nagyjából senki sem ismeri őket.
Tehát a sok változtatgatás közepette is dolgoztak, s több számuk is megjelent. Mondjuk ez természetes, ha fenn akartak maradni. Nekem pedig az az érzésem, hogy a cégnek komoly tervei voltak, csak ezt a lányokkal nem egyeztették. Mintha lett volna egy tervük, csak közben rájöttek, hogy a tagok ennek végrehajtásához nem elegendőek. A Sparkle Sparkle aranyos dal volt, igazán nem tudok belekötni, mert igazából megszerethető.
A következő szám a Crazy Day | 미친날 volt, ami meglepően tetszetős lett. A klip valami förtelem, de a szám megragadhat az emberek fejében. Természetesen vagy ezer ehhez hasonló dal van még a világon, nincs is benne semmi különleges, de ezek miatt a dalok miatt nem tudom azt mondani, hogy ez a banda reménytelen, vagy hogy egyszerűen ki tudom törölni a fejemből. Mert úgy érzem, hogy tényleg lenne benne potenciál.
Ezek után jött a Blood Type Blood Girl | B형여자, ahol a videó már elfogadható volt, a szám pedig még tetszetősebb formát öltött.
Ez a dal is egyszerű, ezer hozzá hasonló van, és mégis ott az a kis hülye érzés, hogy ebből lehetne valami! Nem hagy nyugodni, így minden visszatérésükre figyelek, hátha, hátha történik valami végre.
Ezek után pedig ismét tagcsere következett, s a Come To Me | 다가와 című számmal tértek vissza 2015-ben. Egy sokkal érdekesebb dallal, ami tetszett is meg nem is. Őszintén, nem tudok mit mondani rá. Annyira középszerűek, annyira se nem jók, se nem rosszak, hogy nem tudok belekötni abba amit csinálnak. Pontosabban abba, amit a cég csinál, mert hát a lányok nagyjából csak azért vannak, hogy a megírt szöveget énekeljék s a koreót táncolják. Nem, nem úgy mint máshol, itt tényleg nem tudsz megkedvelni kb. senkit sem, mert valóban mintha elmozdítható bábok lennének.
A jelenlegi számuk pedig a Secret Number:
Na jó hagyjuk, nem tudom dicsérni.
Tőlük nem rossz. Tőlük rendben van, és tényleg hallgatható, aranyos, de ezzel semmire sem mennek! Kérem szépen, még mindig ott az érzés, hogy ennél lehetne sokkal de sokkal jobb is. Átlagos. Ez az egy amibe bele tudok kötni.
Kedvelem a bandát, kedvelem a dalokat amiket készítenek, de egyszerűen kiábrándítóan középszerűek. Egyszer-kétszer meg tudom hallgatni, mert tényleg nem rosszak. De semmi mást nem tudok elmondani róluk... Minden esetre várom, hátha visszatérnek.
A lányok debüt dala a Drop It Drop It volt, ami egy kellemes, nem, inkább hallgatható dance szám, s nincs is túl nagy baj vele. Talán csak nem tűnik ki a tömegből, ám egy debüt dalnak nem volt rossz.
Ezután következett a felfelé ívelés s az Oh Ye Yo | 오예요. Nem, nem mondom hogy népszerűek, de szépen, lépésről lépésre haladva mind jobbak és jobbak lettek. A dalok kedvesek, kellemesek, és többségük elragadó. Először még klipjük sem volt, végül pedig már a CJENMUSIC csatornájára is felkerültek. Persze mondhatjuk, hogy a legtöbbnek megtalálható ott videója, de tőlük, akikről még csak nem is tudnak sokan, ez biztosan nagy szó volt. Ne legyünk gonoszak, nekik is az az álmuk, ami a mi kedvenceinknek is. Legalább hallgassuk meg őket, aztán döntsük el, hogy valóban annyira szörnyűek-e. Szeretni nem kell senkit, csak tisztelni!
A legutolsó daluk a My Day volt, most pedig itt vannak a Star of the Stars | 별의별 cíművel.
Tudom, rengetegen vagytok akik nem szeretitek az édes stílust, de én imádom! Nem mindet, nem azokat amiktől hányingert is lehet kapni, de néha annyira jól esik hallgatni a boldog, aranyos számokat, amik megpróbálnak jókedvre deríteni, hogy azt el sem tudom mondani. Itt pedig tisztán láthatjuk azt az átalakulást, amin a banda végigment. A klip szép lett, a fények, a felvétel s minden más is remek a kezdetekhez képest. Nem szeretem ezt a bandát, de valamiért szimpátiát érzek, mert olyan érzésem van, mintha tényleg nagyon próbálkoznának. Szépen lassan haladnak, végül lett pénzük egy egészen szép videóra, végre promótálja őket egy egész híres csatorna. Képzeljétek csak el, hogy mit érezhetnek! Nem hiszem, hogy valaha is híresek lesznek, mert nem elég jók a számok, ők sem tűnnek ki a hűdejó hangjukkal, csak úgy vannak a tömegben, s nem is mutattak fel semmit, ami miatt figyelni kéne rájuk - de mégis aranyosnak tartom őket, szurkolni fogok, hátha egyszer az ő nevüket is ismerni fogja valaki.
A Star of the Stars egy aranyos dal, kellemes hallgatni, a klip sokkal jobb mint az addigi összes, s jól érzem magam, ha a számot hallgatom.
Azonban, attól hogy szimpatizálok velük, nem fogom azt mondani, hogy jók. Mert nem azok. A dal átlagos, nem csodálom a népszerűtlenségüket. Ez nem csak azért van, mert rengeteg banda alakult, hanem mert semmit sem nyújtanak, amit mások ne tennének le az asztalra.
Ez a visszatérés (is):
A következő előadó a szívem csücske! Egyszerűen imádom, s bár ezzel senki sem ért egyet, szerény véleményem szerint ő Korea legjobb női rappere. Ki is? Hát Miryo | 미료!
Úgy érzem, hogy a Brown Eyed Girls alapvetően az egyik legalulértékeltebb banda amit a hátán hordott a föld. Tehetségesek, egyediek a zenéik pedig soha nem felejtenek el ámulatba ejteni. Mindig valami olyat adnak, ami totálisan BEG stílus, de ott van bennük az amit megkövetel az adott időszak zenei rátája.
Tudom, az újabb kpop rajongók talán nem tudják, de a lányok régebben sokkal népszerűbben voltak. Most pedig a szememben eltűnni látszanak a sok magamutogató együttes között, akik annyira felkapottak. Igen, kétszínű vagyok, mert én magam is sok ilyen "magamutogató" együttest szeretek, mégis a BEG olyat ad, amit mások nem tudnak. A mai napig imádom a zenéiket, azokat is, amik nem mai darabok. Viszont megkérdezném, az újak is hagynak-e maguk mögött olyan örökséget, amit évekig lehet szeretni és örömmel hallgatni. Vagy csak olyan számokat, amik egy, jó esetben két hónapig örvendeztetnek meg, aztán máris éhezünk valami újra, valami jóra? Persze lehet veszekedni velem, tudom magam is hogy elég kettős a véleményem, de mélyen ezt gondolom. Hiányzik az az érzés, hogy na "ez igazi érték a számomra, hozzám szól, nem tudom nem szeretni". Ma már sok olyan dalt hallok, amik csak a pillanatnyi sikert húzzák maguk után.
2012 egyik legjobb lemeze volt ez. A szívem csücske még most is, higgyétek el. Viszont a mostani nem sikerült annyira elragadóra, mint ahogy én abban reménykedtem. A kislemez pusztán két dalt tartalmaz, ami jelzi nekünk, hogy a lányok nemsokára bandaként is vissza fognak térni. A videót kapott szám a Queen lett. Nézzük meg!
Először is. Az alap nagyon tetszett, iszonyat fülbemászó és bár ha látnátok halál cikinek gondolnátok, de nekiálltam kígyóként mozogni az ágyamon ülve. (Feldjétek el kérlek) Tetszik a dal, és Miryo remek mint mindig - bár lehetne jobb is.
Egyszerűen imádom a hangját, azt ahogy a szavakat formálja, a furcsa sz hangokat, egyszerűen életet visz abba ahová nem sokan képesek. Nekem az ő rapje tetszik a legjobban az egész KPOP szakmán belül. Ha pedig fiúról van szó, akkor az a BTOB Ilhoonja. De az most mindegy is. Számomra senki sem tudott még jobbat nyújtani, mint ez a nő. Ezzel nem azt mondom, hogy mindenki más tehetségtelen, egyszerűen én őt szeretem a legjobban. Ha pedig ennyi év nem tudott ezen változtatni, akkor hozzatok valaki olyat, aki jobb lehet. (Kíváncsi vagyok a véleményekre.)
Amúgy árulja már el nekem valaki, hogy mikor kezdtek keretet adni a videóknak? Mikor és MIÉRT? Rohadt idegesítő, hogy nem látom rendesen a videót, mert folyton azt a hülye keretet figyelem. Először még csak feketék voltak, ami jó, okés. Aztán a szememet kiszúró fehérek (köszönjük SM), na de ez?! Oda sem tudtam figyelni semmire, mert azt figyeltem, ahogy a kártyalap mozog a háttérben. Egyenesen idegesítő volt. De azt nem tagadom, hogy illett a klip színeihez.
De volt egy bajom ezzel a számmal, mégpedig a szöveg. Értem én, hogy kellenek olyan számok, amik csak a bulizásról szólnak, vagy a vergődésről, de ebben az esetben többre számítottam. Meg amúgy is, kicsit lapos volt az egész. Nem volt akkora ütőereje, mint amilyenre én vártam. Ültem és vártam, hogy mikor fog arcon ütni a dal, s végül kitört fogak nélkül tekergőztem. (Na mindegy.)
Miryo ennél sokkal tehetségesebb, ez a dal semmit sem mutat meg abból, hogy ki ő, vagy mire képes. Fülbemászó, meg akarja fogni a közönséget, de pont emiatt lett olyan, hogy is mondjam, semmilyen. Élveztem én, meg értem is, hogy ilyenre is szükség van, mert nem a zene fogja megváltani lelkünket, de tudjátok, mikor valami nagyon jót várok, akkor csalódást okoz, ha szinte semmit sem kapok.
De semmi baj, látszik hogy valami teljesen újat akart kipróbálni a hölgy, s ennek köszönhetjük ezt a dalt. Ha ő boldog tőle, legyünk azok mi is. Mást amúgy sem tehetünk - max nem hallgatjuk többé.
Ezzel szemben ott van a másik dal, mely sajnos elkerülte sokak figyelmét. Való igaz, nem túl pörgős, s nem is lesz népszerű, de ragadós, nyugtalan, és mindenek felett tartalmas.
Útkeresés, nyugtalanság, üresség, megnemértettség, csalódás. Annyi minden van ebben a dalban elrejtve, hogy felsorolni sem lehet. Elsőre talán nem tűnik ennyire komplikáltnak, csak egy rövidke s enyhén szomorkás, amolyan tipikus női rapszámnak, de ha meghallgatjátok kétszer vagy háromszor, s szöveget is magatok elé vesztek, érezni fogjátok. Sőt, ezt még szöveg nélkül fel lehet dolgozni.
Viszont. Itt pedig az a baj, hogy a dal kicsit sem fülbemászó. Nem fog tetszeni azoknak, akik nem értik, sőt talán azoknak sem, akik értik. Nem dallamos, nem populáris, sőt a puszta őszinteségen és érzelmeken kívül semmit sem tud felmutatni. De vajon ez baj-e...
Sajnos az. Nekem nem, én szeretem a számot, de nem én döntök arról, hogy egy dal népszerű-e vagy sem. Ez pedig nem lesz az.
Személy szerint tetszett a lemez, de kiábrándító volt, hogy csak két számot kaptam, valamit a fenn említett problémákkal még ma is küzdök. Jónak jó, meg hát kellemes, meg ilyenek, de azért még sem szeretem annyira...
Ez a visszatérés:
10/7
Most pedig ejtsünk szót arról a bandáról, amit nagyon vártam. Nem, még annál is sokkal jobban. Ez pedig a csodás Wonder Girls!
Már sokszor mondtam, hogy nem bírom a JYP bandákat, de ez alól van egy kivétel - ami erősíti a szabályt, hogy a szobatársam leggyűlöltebb, de emellett az én kedvenc mondásom is használhassam -, ez pedig a Wonder Girls. Nem azt mondom, hogy a rajongójuk vagyok, mert az nem volna igaz. Viszont szeretem a zenét amit csinálnak, már hiányoztak, nem is kicsit.
Hát most olyat kaptam, amire nem is számítottam!
Az I Feel You = levegő.
Nem viccelek. Amikor megnéztem a bemutatót, rimánkodva imádkoztam, hogy a számban is tartsák meg ezt a hangzást. Így lett! Komolyan, a nyolcvanas években alkották a legragadósabb dallamokat, amiket hallhatunk. Ez pedig tökéletesen tükrözi is azt a világot, mind zeneileg, mind képileg. Eszméletlenül remek lett, ez a visszatérés a legjobb eddig BoA mellett, ha az egész évet nézem. Egyszerűen IMÁDOM. Erre nincsenek szavak, hallgatom folyamatban, s direkt fennmaradtam, hogy megnézhessem a videót, amint feltöltötték - beteg vagyok, tudom.
Egy kínos pillanatot leszámítva tökéletesnek találom. Az a bizonyos:
"Uh, itt ülök a WC-n, hát nem szexi? Ah, van még szexibb, gyere csak, a bugyimban parti vár."
Az igen. Mi a fene? Roppant kínosnak találtam, sőt ez nem elég jó kifejezés rá. Rendben, értem, hogy ezt így nem kell komolyan venni, de nekem akkor is elkerekedtek a szemeim.
De ezen kívül imádtam. Persze voltak izgalmas jelenetek az urak számára, de ez még nálam is egészen belefért, mert szépen volt megoldva, nem pedig a retinámba szkennelve a melleket és fenekeket.
Nem tudom mit lehet még elmondani erről a dalról. Úgy tökéletes, ahogy van, s jobban már nem is szerethetném. Amúgy is teljesen elegem volt már a dübörgésből, s ez igazi vérfissítésként hatott! Azzal persze számolnom kell, hogy ez nem fog mindenkinek bejönni, de nálam ez a nyertes eddig.
Na térjünk is rá az albumra, amit szintén foggal körömmel akartam a magaménak tudni, nemsokára pedig a kezemben is fogom tudni - ahogy az összeset, amit eddig nem kaphattam meg.
02. Candle [& Paloalto]
03. I Feel You
04. Rewind
05. Loved
06. John Doe
07. One Black Night
08. Back
09.오빠 | Oppa
10. 사랑이 떠나려 할 때 | Mikor a szerelem elmúlik [FADED LOVE]
11. 없어 | Gone
12. 이 순간 | Ez a pillanat [REMEMBER]
Imádtam. Úgy ahogy mondom, mindenféle túlzás nélkül. Ez lehet azért is, mert odáig vagyok a 80' évek zenéjéért, vagy mert szimplán függőséget okoznak a dalok. Ezt az albumot mindenképp a polcomra helyezem, kerüljön bármibe. Van még pár, amit kétségbeesetten szeretnék megszerezni, de túl drága volna rendeléssel. Ez is közéjük fog tartozni. (Kivételt képeznek az EXO lemezek, ha tetszik, ha nem. Azokat megrendeltem - kivéve az utolsót.)
Nem azt mondom, hogy az egészet áthatja a retró, de erősen jelen van, én pedig imádom ezt. Tényleg, nagyon. Remélem nektek is elnyeri a tetszéseteket.
Az én kedvenc dalaim, így sorrendben: One Black Night, Oppa, Candle, Loved, John Doe.
(Ajánlom ilyen sorrendben hallgatni őket!)
De őszintén megmondva minden egyes számnak megvan a maga jelentése, az érzés amit átad. Egy darabot sem szabad kihagyni, ez lesz az év egyik legjobb albuma, ebben biztos vagyok. Nagyon szépen kidolgozott mind, teljes a harmónia, s szépen követik sorban egymást a számok. A hangok és a dallam a helyén vannak, sehol egy üresjárat sem.
Remélem nektek is annyira nyerte el a tetszéseteket, mint amennyire az enyémet.
Ez a visszatérés, kétséget kizárólag:
10/10 (+2)
Nos, itt át is térhetünk a fiúkra.
Az első legyen a Teen Top, ugyanis az ő esetükben nem sokat tudok elmondani. Egy különleges dallal tértek vissza, ami nem is az ő lemezükre kerül fel, hanem a Brave Brothers tizedik évfordulós albumára. A szám az Except fo Me |나만 빼고:
:
De attól, hogy nincs klip, s nem kaptunk látványt, ez egy tökéletes dal. Nagyon szép, s bár a szövege néhol erősen elcsépelt, maga a szám első osztályú lett. A Brave "Hangzás" tökéletesen illik a Teen Top stílusához, igazán erőteljes amit együtt alkotnak. Ez a szám 10/10-es, gyönyörű, s akárhányszor meg tudnám hallgatni!
10/10
A következő banda legyen a LEGEND | 전설. A fiúk a múlt évben debütáltak, egészen kellemes dalokkal, sokan meg is szerették őket. Ezek voltak: Trace, I Wanna Know, Lost, Left Out | 미남.
Meglepő, de nagyon szerettem őket, főleg az utolsó kettőt (amik az elsők, ha megjelenést nézünk, de mindegy). Őszintén szólva vártam már arra, hogy hallhassak róluk valamit, mert bár nem valami csoda ez a banda, de a dalaik roppant fülbemászóak, s nekem tetszenek is.
Az új számuk pedig meg is érkezett, a címe: SHADOW
A szám ezúttal is jóra sikeredett, főképp a "Lose Your Head Now" (Keep your head down...lol) mondat teszi érdekessé. Jó, ettől nem lesz érdekes, de ha meghallgatjátok érteni fogjátok, hogy mire gondoltam. Egészében ismét szörnyen fülbemászó lett, s minél többször indítom el, annál érdekesebb lesz - s még nem éreztem, hogy unalmassá vált volna.
Egy kis érdekesség. A szőke rapper srácot masszív összekevertem Kanto-val, aki a TROY rappere, s eddig is imádtam, de a 거짓말 után (Seo In Young) után egyenest oda meg vissza vagyok érte. Na nem is értem, hogy keverhettem Lito-t vele. Csak néztem, hogy "ez meg mit keres itt?". Mindegy is, csak kíváncsi voltam, hogy más is megzavarodott-e vagy csak én.
Visszatérve a dalra. Érdekes. Nagyon nem új Kpop s pont ez a pont emeli ki a többi közül. Őrült mód vagyok képes a régi hangzásokat védelmezni, s külön szeretem, mikor ilyen számokkal jönnek ki a bandák, előadók.
Tetszett a szám, bár a refrénje elsőre furcsa volt, s mire megszoktam, addigra meg a fenn említett mondat ütött el a daltól. Nem lesz nagy kedvenc, de remek dallama van - ahogy azt tőlük meg is szokhattuk -, megszeretteti magát, s kedvet kap az ember, hogy újra és újra meghallgassa. Valami még így is hiányzik belőle, bár hogy mi azt megmondani nem tudom. A klip mondhatni jó lett, s nem is azzal van a gond, hanem magával a számmal. Nem elég jó azt hiszem. Nem rossz, s annyira feledhetőnek sem mondanám, de még mindig nem elég jó.
Ám, bármikor az jár a fejemben, h kezd unalmas lenni, felcsendül a refrén, vagy az említett mondat. Nem lehet olyan könnyen szabadulni tőle...
Remélem, hogy hamarost valami még jobbat láthatunk tőlük!
Ez a visszatérés:
10/7
Ezek után, íme itt van a SHINee, rengeteg Kpop rajongó kedvence. Nem is olyan régen ugrottak vissza a koreai zene világába, s máris itt van a folytatás. Amihez nem tudom mit kéne szólnom.
A Married To The Music, nos, teljesen más, mint amire számítottam. A klipje kreatív lett, bár néhol elég borzongató, s amolyan...
..."ez most tényleg megtörténik?" - fejet vágtam. Key feje tényleg életre kelt? Eleve levágták? MI FOLYIK ITT?
De el kell ismerni, ilyet nem nagyon lehetett még látni. Ebben biztos vagyok... és nekem nem is tetszett kifejezetten.
A szám sokkal igényesebb, mint az előző volt, de nekem egyszerűen nem tetszik. Nem szeretem, nem kedvelem kicsit sem, pedig próbálom, esküszöm! Kellemes meg elmegy, meg jók a hangok benne, a szöveg is elég érdekes, de nem megy. Nem tetszik és kész. Nem is akarom eröltetni, mert csak megutálom teljesen. Ha megszeretem, akkor majd megszeretem.
A lemez ugye egy átdolgozott verzió, így még három új dalnak örülhettük. És higgyétek el, ennél nem sokszor örültem még jobban.
Ezeket szeretem, tetszenek is és valahogy bele is illenek a SHINee világába. De ami a legjobb lett az a SAVIOR! Valahol meghúzódik benne a VIEW, ami meg is lepett, mert mintha egy lassúbb, ezerszer kidolgozottabb változata lenne, mégis valami teljesen más. Ebben hallok valamit, ami KPOP s mégis...Nem is tudom, hogyan mondjam. Még mindig nem vagyok lenyűgözve a SHINee "új oldalától", de vannak benne egészen vonzó elemek is, amiknek nehéz hátat fordítani. Ez egy jó dal lett, ahogy a másik kettő is tetszetős - csak ne kelljen hallanom még egyszer a promós dalt.
Ez a visszatérés:
10/7
Nos hát itt van nekünk még a BEAST is. Nem tudom mit mondjak róluk. Szeretem a zenéjüket, de nem mindig hoznak olyat, amit igazán szeretnék. Talán úgy mondanám, hogy egy jó szám követ egy nem olyan jót. Nézzétek el, ez csak az én véleményem.
A fiúk most egy mini albummal jöttek el hozzánk, s két dal is kapott videót. Az első a Gotta Go To Work | 일하러 가야 돼 lett. Lássuk!
Talán az egyetlen boldog dal az egész albumon. Elragadóan kellemes hallgatni, a klip pedig nagyon szép lett. Ettől függetlenül nem tudom elképzelni, hogy önszántamból meghallgassam. Nem hiszem, hogy rákeresnék, vagy azon kívül, hogy párszor elindítom, élvezném.
A videóval együtt nagyon tetszetős, hiszen pontosan azt meséli el a szöveg, amit a képek is mutatnak. De amúgy nem annyira az esetem, másra számítottam.
Először is. A videó jó lett. DE mi ez az új raszta stílus mindenfelé? Mintha az udvaron sétáló pulit nézegetném. Nem itt tűnik fel először, de azt hittem hogy utoljára kell látnom. Valami borzalmas.
Amúgy mintha a Beautiful Night, az Is It Poppin' és a Good Luck bizonyos helyszíneit látnám visszaköszönni, Egy nagy bulit csapnak, mert nem tudják kiverni a fejükből a szívük hölgyét. Érdekes volt mikor a számot fordítottam, végig azt hittem, hogy az egész csak a party-hard-effekt, de aztán már láttam benne értelmet is.
De nem is erről a két dalról akarok most beszélni, hanem az egész albumról. Ebben az esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni a többi dalt. Miért? Mert egy egész történetet mesélnek el nekünk.
Minden dal szinkronban van, s egy nagy egész kerekedik ki belőlük. Imádtam mindegyiket, mintha csak egy szép mese lenne mind. De ami a legjobb volt, s amit nagyon ritkán érzek, hogy iszonyatosan életszerű volt minden szöveg. Tényleg, érzelmekkel játszottak, s bár nem tudom ki írta őket, de pofátlanul valóságosak és ettől a szívemhez közeliek lettek.
Mit érez a férfi, ha szerelmes vagy ha csalódás éri - de büszkeségét meg akarja tartani?
Ha válaszokat kerestek, hallgassátok meg az albumot, megéri.
Szia! :)
VálaszTörlésBLADY:
Nem is tudtam, hogy ők énekelték a Blood Type B Girl dalt! Régebben eléggé kedveltem azt a dalt. Tényleg nagy változáson estek át, fel sem ismertem őket. A mostani számuk nem lett valami emlékezetes dal, kellemes, de ennyi..
FLASHE:
Még szerintem nem nagyon hallottam róluk, de álltaában ami a cjenmusic vagy a loen oldalán megjelenik videóklipp, minden megnézem legalább egyszer. Ezt is megnéztem, de nem hagyott valami mély benyomást bennem. A videóklipp aranyos, összehasonlítva sokkal jobb, mint a Blady klippje, viszont énekben a Blady jobb.
BEG/MIRYO:
Én is nagyon szeretem a BEG és én egyet értek veled, hogy Miryo korea legjobb női rappere (Bár véleményem szerint még Cheetah és is nagyon jó) :D (Az Addiction, amit belinkeltél pedig pont az egyik kedvenc dalom). A közös és szóló dalaikat is nagyon szeretem, és talán ők az az együttes (számomra (a Sistar mellett)) akik tényleg "igényesen" szexik tudnak lenni, meg van hozzá az alakjuk/hangjuk és nem csak annyiból állnak ki, hogy a sztriptíztáncosokat megszégyenítő koreográfiákat adnak elő miniruhákban. Belőlük árad valami különleges nőiesség.. Na jó befejezem :D
A szóló dalaik közül talán Gain dalai a kedvenceim, de Miryot is nagyo szeretem. Bevallom kicsit szomorú voltam, amikor meghallottam, hogy Miryo visszatér, mert azt hallottam hogy végre a BEG ad ki új dalt..
Az új dal nem lett valami jó, az alap tényleg nagyon jó, de ennyi.. Mondjuk már jópárszor hallottam, szóval kezdem megszokni. Egyébként engem a keret annyira nem zavart :D Ha nem mondo észre sem veszem. xD
WONDER GIRLS:
Na.. hát.. számomra ez volt az egyik legnagyobb csalódás :D (Most emiatt rengeteg rajongó utálna de nem baj). Amikor meghallottam, hogy visszatér a WG négy taggal, 5 év után Sunmival, kb úgy éreztem, hogy ez "Mentsük a süllyedő hajót" (vagy hogy mondják ezt) helyzet. Úgy éreztem jobb lenne, ha inkább feloszlatnák az együttest, mindenki csnálja már úgyis a saját dolgát (tudom, mint rajongó nem szabadna ilyet mondanom). Nekem túl erőltetettnek tűnt. Aztán megláttam, hogy zenekarként(!) fognak visszatérni. Nos mivel én hatalmas nagy rajongója vagyok a hangszeres zenének, rögtön megbántam amit mondtam. Aztán kijött az első teaser videó (talán Sunmiról) és megbántam megint az egészet (Micsoda érzelmi hullámvasút xD).. Csak annyi volt hogy totál nem egy hangszerhez illő miniruhában játsza magát, aztán miután megtudtam, hogy nem is ők játszanak a hangszereken, hát bennem egy világ dőlt össze. Innentől kezdve már nem is vártam semmit. (A többi - fürdőruhás - teaser kép után meg csak fogtam a fejem, hogy ez mi?)
Az albumról talán a klippet kapott dal lett a legrosszabb. A többi dal egész jó lett, főleg az Oppa. Bár nekem valahogy olyan érzésem volt, mind a klipp nézése, mind a dalok hallgatása közben, mintha a Nobody egy idősebb verzióját próbálták volna megcsinálni. (Elég nagy hatással volt rám ez a fürdőruhás kamuhangszeres dolog. Lehet, ha ez nincs szimpatikusabb lenne minden)
TEEN TOP:
TörlésValahogy a videó nélküli Teen Top dalok sokkal jobban tetszenek, mint a klippesek, itt is ez volt a helyzet. Egy nagyon kellemes dalt kaptunk, bár a "Brave Sound" szöveget éreztem, hogy nem fogják kihagyni (ettől már a falra mászok, ugyanolyan, mint a JYP suttogás). A szöveg viszont nekem már túl nyálas, nem olyan mint a többi daluknál, de ettől még egy nagyszerű dal.
LEGEND:
Nekik eddig csak a Left Out dalukat szerettem. Ez a dal is egész jó lett, bár a refrén nekem egy kicsit fura.
Én már régóta hatalmas rajongója vagyok Kanto-nak, szerintem egyáltalán nem hasonlítanak :D Számomra Kanto olyan, mintha Ilhoon-t és az MBLAQ-ből Mirt kevernénk, hangra meg ismerős hangja van, de nem tudom honnan. :D
SHINEE:
EZ MI? MI EZ A KLIPP? MIÉRT?? Körülbelül ezek fogalmazódtak meg bennem amíg néztem a klippet :D Szerintem az SM visszatekerhetne pár hónapot a naptárban, mert még nem vagyunk halloween-nál.. Nekem ez a comeback nagyon nem tetszett. A refrén egész fülbemászó, de talán, ha halloween-kor adják mi még meg is szeretem.. Az album többi dala sem nagyon jött be.
BEAST:
A Gotta Go to Work dalukat elág sokan bírálták, hogy nem jó, de szerintem is nagyon kellemes hallgatni. Nekem talán jobban tetszik, mint a YeY. A videóklipp nagyon aranyos, illik a dalhoz, bár nekem kettő problémám van vele.. Az első, hogy nem igaz hogy senkit nem zavar, hogy Hyunseungnak egy karika van az orrában!! Jó tudom nem valami feltűnő, de engem annyira irritál xD A második (na most lehet valami elmebetegnek fogsz nézni..), hogy Dujun (főleg amikor oldalra fordul, amiből elég sok volt ebben a klippben) szakasztott olyan, mint az apám! xDD Akivel nem volt túl jó kapcsolatom, szóval nagy erőfeszítés kellett hozzá, hogy ne nyomjam ki a videót, így csak röhögtem rajta végig :D
Ez a raszta stílus már Taeyang-nak sem állt jól és örülök, hogy Junhyung csak a klipp idejére vállalta ezt a hajat. És Hyunseug orrából átkerült a karika a szájába, méghozzá kettő is (nekem erről Taeyang jutott eszembe a BaeBae klippből)
A dal elsőre elég összevisszának tűnt számomra, a refrén annyira nem illett bele, bár mostanra már nagyon megszerettem. Szerintem nem olyan hangos, meg egy partidalnak ez a lényege :D Tetszett, hogy a nagy bulizások között azért a szövegnek is van értelme.
Az album többi dala annyira nem tetszett, nem volt rossz, de inkább a felejthető kategória. Ellenben a szövege mindnek nagyon szép és értelmes volt. (úgy tudom a szövegeket most is tagok írták)
(Á ez most újra megnézve a klippet jutott eszembe): Csak szerintem nem illik hozzájuk ez a bulizós stílus? Amikor megláttam a teaser videókat komolyan egy 10 percig csak azon röhögtem, hogy Yoseob mennyire aranyos.. xD Meg nekem valahogy a klipp is olyan idegen volt tőlük..
Szia! Hűűű, ismét köszönöm a hosszú kommentedet, mindig felvidítanak!
TörlésÖrülök, hogy adtál a a két kisebb bandának is egy esélyt. Ha nem jöttek be, akkor nem, én sem voltam lenyűgözve tőlük, de legalább nem csak elmentünk mellettük! :)
Annyira nagyon sajnálom, hogy a BEG szinte kikerült az új rajongók látóköréből. Nagyon remélem, hogy nemsokára (talán október) visszatérnek, s ismét valami minőségi dalt hoznak nekünk. Mondjuk ebben nem is kételkedek!
A Wonder Girls csalódást jelentett? Hm, mondjuk igen, ha sokat vártál, és ahhoz képest keveset kaptál, akkor tényleg csalódhattál bennük.
Én nem éreztem azt, hogy erőltetett lenne, imádom, ahogy a régi stílushoz nyúlnak vissza, akár többször is. De ez már tényleg csak az én nézőpontom, mert eleve odaáig vagyok az ilyesmiért. Lehetséges, hogy csak egy utolsót rúgtak a bandán, de kivételesen örültem neki, mert az album nagyon tetszett, na meg az I Feel You is. Persze tudtam, hogy megosztó lesz majd a lemez, vannak akik szeretik és vannak akik nem. De a személyes érzéseinkkel nem tudunk tenni semmit. :)
Haha, a Brave Sound benyögés engem is idegesít, ahogy az összes többi ilyen. De szeretem, mikor ők dolgoznak együtt, na meg igazad van, a dalok, amikhez nem készül videó, sokkal tartalmasabbak! :)
SHINee...egyre nagyobbat csalódok bennük. Jó, nem bennük, de azokban akik a videót/zenét készítik. Nagyon nem tetszenek mostanában, de már a Dream Girl idején sem. Az albumok többi dalát nem is tudom hová tenni. Sokszor teljesen élvezhetetlenek számomra. :/
Akkor csak én zavarodtam meg. Néztem, hogy Kanto MIT KERES ITT, aztán pedig arcon csaptam magam..:D
Szerintem a Beast nagyon jót alkotott. Nem vagyok rajongójuk, s ahogy említettem, egyszer szeretem a dalokat, egyszer pedig nem. Ezeket annyira nem fogom, de annyira átütő volt a szövegük, hogy el kell ismernem, nagy hatással voltak rám. Főképp azon lepődtem, meg, mikor "nem kérem a szíved" de egy perc múlva "mégis szeress inkább engem". Annyira élethű volt! Mind ennyire önzőek vagyunk, soha nem érjük be kevesebbel, s egyre többet akarunk. De persze előtte biztosítunk mindenkit, hogy "mi nem olyanok vagyunk", holott tudjuk, hogy dehogynem! - oké, ez nagyon zavaros lett, de érteni fogod mit szeretnék mondani. :D
Éreztem, hogy nem csak eléjük lett tolva a szöveg, mert túl sok élet volt bennük. Nekem a dallamok is nagyon tetszettek, egy kettőt szívesen elhallgatnék még párszor. Lehet, hogy nem a legjobbak, de nagy benyomást tettek rám, s más szemmel látom már őket!
Köszönöm szépen a kommentet, remek volt olvasni! :)
Olyan hamar írom sokszor a kommentjeim, hogy utána mindig változik valamiben a véleményem. Eddig ez a legnagyobb. Meghallgattam még párszor (na jó, sokszor) a Beast albumán lévő többi dalt és most már imádom őket. (talán egy kivételével) :D
TörlésUgyan! :D Bárkivel előfordul, velem is sokszor! Örülök, hogy végül megszeretted őket. :)
TörlésUgye a Dream is le lesz fordítva? ^^
VálaszTörlésTermészetesen! Igyekszem, de fúú, nagyon sok dal jön ki mostanság. (Hála az Istennek!) :)
TörlésHát... Blady, Flashee kb. szerintem ilyen tucatcucc... szép mosoly, közepes háttérzenének megfelelő szám. Valószínűleg a lányok jobban is teszik, hogy nem erőltetik túl az éneklést, lehet hogy csúnya égés lenne belőle.
VálaszTörlésMiryo: A Queen jó lett, a Dream nekem kicsit középszerű, de hallgatható.
Teen Top, The Legend, Shinee: Nyávogás Version1, 2 és 3. Sokaknak tetszik, és tisztelem a véleményüket, de engem ezektől a típusú számoktól kiráz a hideg. Jobb esetben egyszerűen a szám írója dobja sutba a teljes hangskálát és azért kezdenek nyávogni a fiúk hogy ne legyen egyhangú, rosszabb esetben nem sikerül kiénekelni az adott hangot. --> NYÁVOGÁS RELOAD! Egy teljes szám végighallgatása kegyetlen pusztítást végez az idegszálak mezején.
... és akkor jöjjön az, hogy ÉN IS BETEG VAGYOK! Én is vártam a Wonder Girlst, persze egyáltalán nem erre számítottam. Nekem a Wonder Girls úgy élt az emlékezetemben, mint azok a vagány csajok akik kimentek egy áruházba street dance stílusban leforgatni a LIKE THIS-t. Kicsit elkeseredtem amikor Sunye is kilépett, de még reménykedtem, mert ami számomra igazán azzá teszi ezt az együttest AMI, az az hogy a lányok nem restek saját maguknak számokat írni. Ez most sem történt másképp. Gyakorlatilag az egész albumot a lányok rakták össze az I Feel You kivételével, amit JYP írt.
És a szám és a hangulata... röhögök magamon de állat! Ahogy hallgattam még Dieter Bohlen is beugrott, ahogy a bundesliga séróval nyomta gyerekkoromban, még a klipp alapkoncepciója is az.
Amit sajnálok, az itt is a prosztóság, de úgy látszik az öreg JYP zsenialitása ellenére egyre inkább azt érzi, hogy csöcsökkel kell neki is eladnia a zenéjét, pedig nem kéne.
Az egész album tetszik egyébként, sok munka lehet benne.
Szia! :)
TörlésHű, nem sok dal nyerte el a tetszésed! Ami nem is baj, mindenkinek más az ízlése. :)
Nagyon örülök, hogy a Wonder Girls album elnyerte a tetszésed, mert szerintem zseniálisra sikeredett! Mind az I feel you és a többi is. Annyira tudtam, hogy valami jót fognak alkotni, már a bemutató óta. Hm, engem nem viselt meg a kilépés, mert őszintén szólva nem vagyok a rajongójuk. Hirtelen nem is tudtam, hogy melyik tag távozott. Viszont a zenéjüket nagyon szeretem, s mivel ismét remek anyaggal tértek vissza, oda sem figyeltem, hogy melyikük lépett ki. De sok sikert neki, bármibe is fog bele! :)
Itt annyira nem vettem zokon a lenge öltözetet, mert azokban a videókban, amik az adott időszakban készültek ('80), ez gyakori volt. Az egész onnan lett áthelyezve ide, a mozdulatok, a szögek. Lehetséges, hogy JYP ezt nem ezért csinálta, csak hogy növelje az eladást, de engem ez annyira nem zavart. Van ennél sokkal rosszabb is a szememben. :)