Még mindig emlékszem azokra a napokra,
A mosolyod mindig boldoggá tett.
A szívemben őrzöm és soha nem feledem,
Óvom a szerelmed és az elvárásokat, örökké.
Hálás vagyok, hogy mellettem voltál, örökké és még tovább,
Míg a következő életünkben nem találkozunk.
Ki tudja, hogy néz ki a holnap?
Mikor a szerelmedre gondolok,
Könnyeim hullanak.
Biztos vagyok benne,
A szerelmed mutatta meg a legkékebb óceánt,
A te szerelmed adott erőt, hogy ellent mondjak a fájdalomnak,
Velem voltál, a legrosszabb pillanatokban,
Velem voltál a legjobb pillanatokban,
Így hát, kérlek szeress továbbra is.
A szerelem mutatta meg hogy az örökkévalóság létezik,
A szerelem engedte, hogy megpihenjek,
Te adtad nekem a szárnyaimat,
Melyek hagyták, hogy szálljak,
Megvédtek, s egy sokkal jobb s gyönyörűbb helyre vezettek.
Ez az új jövő.
S mivel kiszámíthatatlan, még szebb.
A ma adta a képességet, hogy elénekelhessem e dalt, neked.
Tudom, szomorú voltál,
És cserben hagytalak.
De én leszek, ki kitörli a mély sötétséget a szívedből.
Kedvesem, ne hagyj el,
Szükségem van a szeretetedre, a melegségre
Az álmaim még mindig messze járnak,
Ne feledd magaddal hozni a mosolyod, a tapsod.
Tudom, lesznek még sötét napok,
De a hajnal a túlsó parton vár.
Az összes fájdalom el fog tűnni,
S kisüt a Nap, hisz remény él a szívemben.
Ez a szerelmednek köszönhető, s az önzetlen elvárásoknak.
Az álmunk gyönyörű, de csak miattad.
Töröld le a könnyeidet, és mosolyodj, kérlek.
Ti mind, kik mindig itt voltatok nekem, s láttatok felnőni.
Rendben vagytok?
Annyi mindenen mentem keresztül,
Segítsetek megtartani ezeket az emlékeket, rendben?
Én folytatni fogom, még ha a térdeimre is esek.
Nem feledkeztem meg az ígéretemről,
Csukd hát be a szemed,
S szeress örökké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése