Tovább léptem, minden erőmet belevetve,
Te pedig mellettem voltál.
Az egész olyan volt, mint egy meredek lépcső, kapaszkodó nélkül,
De tovább másztam, nem adtam fel.
Mindig, mikor közel kerülök az álmomhoz,
Még távolabbinak tűnik és ez fáj.
Itt élünk, hűnek kell lennünk magunkhoz, s követnünk kell az álmainkat.
Mind magunkban hordozzuk a fájdalmunkat, itt az ideje, hogy eldobjuk!
Még a fájdalomban is lehet valami szépség, ha tőled kapom.
Hát akár megfordítom a szelek is, erős leszek!
Vannak kötelékek, melyek olyan erősek, hogy nincs szükségük válaszokra.
A szeretet és a gyűlölet egyforma,
Sors lenne, vagy véletlen?
A lényeg annyi, hogy találkoztam veled.
Ez a valóság.
Mindig, mikor azt hiszem, megértem a szerelem lényegét,
Ismét összezavarodok, s ez magányossá tesz.
Jobb tenni valamit, majd megbánni, mint semmit sem csinálni.
Meg kell ragadnunk mindent, teljes erőből!
Mindegy, hogy a célunk mi,
Veled leszek, s mosollyal az arcomon haladok.
Mindig, mikor közel kerülök az álmomhoz,
Még távolabbinak tűnik és ez fáj.
Itt élünk, hűnek kell lennünk magunkhoz, s követnünk kell az álmainkat.
Mind magunkban hordozzuk a fájdalmunkat, itt az ideje, hogy eldobjuk!
Még a fájdalomban is lehet valami szépség, ha tőled kapom.
Hát akár megfordítom a szelek is, erős leszek!
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
Miért utálom a BTS-t? Ez nagyon érdekes kérdés, amit már vagy százszor felvetettek nekem. Eddig nem igazán óhajtottam válaszolni, de m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése