컴백시간! 에이핑크 | 헤이즈 | 보아 | 스텔라 | South Club [남태현] | 업텐션 + 일급비밀 |

Sziasztok! Itt az ideje, hogy ismét körbetekintsünk - és mennyi dal is jött ki egyetlen hét alatt, jó ég! Ezúttal kikkel fogunk foglalkozni: APINK, HEIZE, BoA,UP10TION, Stellar, South Club (Nam Taehyun) + TOPSECRET, ASTRO.

Egy kicsit rövid lesz, túl sok visszatérés van, amiről nem beszéltem még, szóval emiatt elnézést. Essünk neki!


Az első banda legyen az APINK! Oké, a lányok visszatértek! Ezúttal (is) egy mini albummal, mely a PINK UP címet kapta. A klip pedig:




Mit mondhatnék? Már azon kívül, amit amúgy már egyszer megemlítettem. Ugye az előző visszatérésükkor egy kicsit felnőttesebb dalt próbáltak megszerettetni a közönséggel, nem túl sok sikerrel. Már akkor megmondtam, hogy a ismét vissza kell térniük a babazsúrzenéhez, mert, nos, mert. Így is lett. És ez valahol elszomorít. 
A dalról mit tudok elmondani? Hát engem ez már rohadtul untat. Ugyanolyan, mint bármelyik másik APINK dal, kis kedves, kellemes hallgatni, de ennyi. Nem mintha hatalmas rajongójuk lennék, vagy valami ilyesmi, de azért minden egyes dalukat meghallgattam - ahogy azt szoktam is, hisz na! egyetlen dal alapján nem lehet megítélni egy bandát sem -, de nem sokat találtam tényleg jónak. Ezt sem. A My My, a No No No  zseniálisak, mert nem csak édesek, de van húzóerejük is, tehát rendes ritmusuk, érdekes dallamuk (itt meg kell említeni a Remember-t is!), tényleg jók. Jöhet ehhez még a The Wave is, mert azt imádom, talán a kedvenc AP dalom. 
De ez... A FIVE már megint nagy csalódás volt számomra. Ez lehetne a hatodik szám is a kislemezen, észre se venném a különbséget. Nem azért, mert mind egyformán jó, hanem azért, mert mind teljesen egyforma. Nem akarok gonosz lenni, és nem is azt mondom, hogy ez egy rossz szám, vagy hogy az összes többi rossz, de most komolyan! Csak én érzem, hogy a számaik nagy része tökéletesen ugyanaz? A klipekről nem is beszélve. Azok pedig, amik más sémára épülnek - kicsit -, mint pl. a LUV, nekem nem jönnek be. De ez már személyes probléma - de itt sem azt mondom, hogy ez a szám szörnyű, csak nem az én ízlésem.

A FIVE nekem semmit se ad. Nézem, és arra gondolok, hogy mit kellene főzni ebédre. Ennyi, őszintén. Hisz már ezerszer láttam ez! És nem csak tőlük, de minden második bandától. Sajnálom, de azon kívül, hogy kis kellemes, semmit sem tudok elmondani róla. 

Nézzük az albumot: 



Evergreen és az I like it nagyon jól sikerült (sőt, azt hiszem az I like it jobb lett volna klipes dalnak)! A többiről szintén nem tudom mit mondjak. Vannak, kellemesek, oké, ennyi. Semmi új, semmi meglepő, erre számítottam, ezt kaptam, sajnos újra és újra ismételt szövegekkel - kivéve az Evergreen-t! -, amúgy pedig... tényleg nem tudom mit mondjak. Én értem, hogy a rajongóik imádják a cuki dalokat, hogy ezt kell csinálniuk, de na, ennél egy kicsit jobban is mehetne.

A dal: 10/ 6 Az album:  10/8

A következő legyen a Stellar! ÉN imádom a lányokat, a debütálásuktól kezdve támogatom őket - zeneileg. Mert azért a klipek, hm, nem igazán nyerték el a tetszésemet... de ez talán érthető is. Viszont, a hangjukat nagyon szeretem, a zenéjüket is, kivétel nélkül, minden egyes számot! Ezúttal a 세피로트의 나무 című dalukkal tértek vissza, melynek fordítása a (10) Szefirot fája lenne. A magyarázatra visszatérünk még, először is nézzük meg a videót: 



Érdekes, merész választás volt, ezt meg kell hagyni. A dal maga jó, bár kicsit többet is lehetett volna dolgozni rajta - véleményem szerint, a refrén kifejezetten taszított először, már nincs vele bajom, de tényleg, gyűlöltem azt az olcsó visszhangot! De ha ezt nem nézzük, akkor is nagyon egyedi a hangzás, ami csodálatos! 
A témaválasztás, hát, szintén, nos, érdekes. Ha koreai fejjel gondolkodunk, ez egy egzotikus, igen friss és "misztikus" téma, hiszen tőlük teljesen idegen. Ez olyan, mint mikor az amcsi filmkészítől kifogynak még az újrahasznosításra alkalmas ötletekből is, és gyorsan keleti témákhoz nyúlnak. A nyugati közönség arra talán még rá is harap. 
Na most, itt Kabbala, a héber hagyományok kerülnek "szóba". Ebbe nem mennék ele túlzottan (hát, a banda se megy, akit érdekel az utána fog olvasni - egyébként érdekes), a lényeg annyi: itt van az élet fája (héber hagyomány szerint: Kozmikus fa vagy Szefirot fája), a 10 arkangyal, de a videóban csak öt alak tűnik fel. Mi eldönthetjük, hogy ki-kit formál meg. 
A kérdés már csak annyi, hogy ennek a témának mi köze van a táncolgató lányokhoz? Nem igazán értem a koncepciót, de őszintén szólva, hm, nem is érdekel túlzottan. Az ilyen valláshoz kapcsolódó dolgokat nem igazán kedvelem. Legyen szó bármelyikről, ez kockázatos dolog. Nem szeretem, ha keresztény szimbólumokat használnak - itt pl. a koreaiak, főleg elég torz formában. Ez mindig megsért valakit, és nem, nincs jogunk azt mondani, hogy "hát ez csak zene, nem kell komolyan venni". Van akinek a hite ad erőt, van akinek ez tényleg nagyon fontos - pont mint nektek akármi más. A KPOP rajongók már attól felkapják a fejüket, ha valaki rosszul ejti ki egy-egy énekes nevét, vagy hülyeséget beszél róla, nem igaz? De. Szóval. Nem igazán kedvelem az ilyen dolgokat, főképp azért, mert itt a lányok ismét vonaglanak (még ha nem is olyan fertelmesen, mint addig), és nem tudom ez hogy jött össze az arkangyalokkal pl. Oké, nekik ez misztikus - gondolom -, de elég kockázatos is... 
A klip olcsó, nagyon. És elég szörnyű is. (Mert ez a kettő nem kell, hogy bevonzza a másikat, ugyebár.) Oké, úgy kellett adományokból megkeresniük a visszatérésre elég pénzt, és ha ebbe belegondolunk, akor jól tették, hogy inkább a zenére költötték a pénzt (remélem, nem tudom ez hogy működik). Mert az album nagyon jó lett, tényleg.

Hallgassuk meg: 


Minden szám gyönyörű, mindegyik, egytől egyig! Nem mintha ez meglepetést kellene hogy okozzon! Ez soha nem is volt másképp. A hangok a helyükön vannak, a dallam nagyon jó, tényleg nem találok hibát semmiben - ha nem vesszük figyelembe a klipes dal refrénjét, ami kb visszhangzó ordítás. (Jó ég!) A The Wave! Hát valami remekmű! Nem mintha a többi csalódást okozna, de nekem ez lett a kedvencem.

A dal:  10/7 Az album:  10/9,5

A következő legyen Heize! Hogy őszinte legyek, nem vagyok (voltam, pontosabban) nagy rajongója a hölgynek, sőt, nem is tudtam róla túlzottan sokat (ez most se változott igazán), viszont, mint mindig, most is megnéztem, hogy mit alkotott. 




"14 mód, hogy veszíts el egy plüssmacit"

Zseniális! Képileg és zeneileg is. Hát most komolyan. Hogy nem lehet ezt szeretni! Tudjátok, ez egy olyan zene, melynek nincs igazán ritmusa, nincs benne semmi különleges - nem lehet pattogni rá, nem lehet bulizni, meg semmi. Ez egy olyan dal, amit a hölgy tesz igazán csodálatossá! A rap és az ének is tökéletes. A rap megadja a ritmust - nem pedig fordítva -, ami elég ritka, az ének pedig az érzelmeket. Ezt bárki is rakta így össze, remek munkát végzett! A helyszínek, a ruhák, a fények, a színek, a hölgy! Gyönyörű minden! Ez a videó azt hiszem fel fog kúszni az év végi "legjobb klipek" listámra. Nagyon ötletes, nagyon találó, imádtam!

A dal: 

10/10

Az utolsó pedig legyen BoA. Veszélyes, veszélyes helyzetben vagyok. Mikor BoA kerül szóba, mindig úgy vagyok vele, hogy: ááááááááááááááááá, aztán az eszem felpofoz kétszer. Mondjuk az esetek többségében erre nincs szükség, mert amit BoA csinál, nekem majndem minden egyes esetben elveszi az eszem, mert tényleg jó. Nem tudjátok elképzelni mennyit vártam erre. Iszonyatosan sokat! Sőt nem is reméltem, hogy megkapom a visszatérést (ilyen hamar), hiszen a P101-ben is részt vett, szóval... De megérkezett! Itt van! Nézzük!




Ó SIIIIIIIIITTÜ! Őszinte leszek.
Ez nagyon jó. Ez több mint jó! Komolyan, hogy lehet, hogy ezt a nőt alig szeretik itthon / nyugaton? Halljátok a hangját, amit ezer közül is fel lehet ismerni? Olvassátok a szövegeit, melyek nagy részének köze nincs s szerelemhez? A zene, amit alkot mindig egyedülálló, mindig belevisz valami nagyon újat, valamit amitől képes vagyok eldobni az agyam. 
A képi világ? Gyönyörű! Nem csak Ő maga (szerintem BoA nem egy kiemelkedő szépség egyébként), de minden. A színek, tánc, az energia... tényleg minden. Ez nem csak az elfogultságom - hisz osztom én pl. az EXO-t is rendesen -, BoA tényleg, mindig mindent belead abba amit csinál. És lehet jönni azzal, hogy milyen ritkán tér vissza, mert ez valóban így van. De azt is tudnunk kell, hogy ő nem egy bandában van benne, szólóban nyomja, egyéb tevékenységekben is részt vesz, emellett megírja a zenéjét, és annyit tett le az asztalra, amit még senki. Mert ez így van, ha tetszik a többi rajongónak, ha nem - és mindezt gyerekként, teljesen egyedül. Megérdemli a tiszteletet amit Koreában kap. Mert őt mindenki ismeri, még a fiatalok is (!), nem úgy, mint nyugaton - pl. itt. Okosnak tartják, felnéznek rá, bármerre jár, tisztelet övezi. Ezt sajnos mi nem érezhetjük át, mert a rajongók nagyon nagy része csak a bandákat szereti, azokból is az újabbakat. És meglepő, mert bármennyire is tudnak őrültek lenni, ismerik őt, és kedvelik, akkor is, ha a zenéje "nem nekik való", ezt pedig pont azzal érte el, hogy képes volt megtenni azt, amit nagyon sokan nem - kitartott, a sok szarság ellenére, gyerekként! Mikor is kezdett? 11 évesen! Ugyanannál a cégnél, ahol pl. az EXO (még mindig dühös vagyok, hányan képesek védeni azokat a tagokat, akik kiléptek - és azokat akik maradtak, s csak a céget hibáztatni.) is van. 
Őszintén szólva, nagyon féltem, hogy valami könnyed kis dalt kapok, hisz nem sok ideje volt a saját zenéjére - sőt, amitől ennél jobban féltem, hogy nem leszek képes normális kritikát írni, mert akkor is jókat mondok, ha nem úgy érzem. Hála Istennek, ez nincs így. Mert tökéletesen elégedett vagyok a szöveggel, a zenével, a tánccal, a videóval. Minden kis részlete szépen átgondolt, remek munka. A dal nem elsőre szerethető - ami annyit tesz, hogy két-három hallgatás után lesz igazán jó. Minél többet hallgatjuk, annál több dolgot veszünk észre, újabb, rejtett hangzásokat, üzeneteket, és ez remek! Nem azt mondom, hogy egyedi, mert rengeteg kpop dal ilyen, ezért is olyan különlegesek.  Nagyon örülök, hogy nem kellett csalódnom, és jogosnak érezhetem a pontszámomat: 

A dal: 10/10 + 1 a AHS hangzásért. Kirázott tőle a hideg.


Most pedig térjünk rá az urakra! 

Az első legyen a South Club, vagyis a Winner egykori tagjának bandájához. Nam Taehyun, nos, nem lepett meg, hogy a fiú visszatért, méghozzá a saját bandájával - és az sem lep meg, hogy ismét, újra és újra szidalmakat hallok a YG-vel kapcsolatban. 
Hagyjuk is, nézük mit hozott a banda. Eddig nem foglalkoztam velük, mert tudtam, hogy jönnek még a videók, így is lett. Összesen négyet kaptunk; Hug Me, I Got The Blues, Liar, Dirty House. Elég nehéz lenne mindegyikre ragálnom - főképp azért, mert (és már bocsánat) nagyjából mind egyforma. Kiválasztottam hát amit a legérdekesebbnek találtam: 




Nem tudom mit mondjak. Nem az én stílusom. Ezen kívül, ez nem KPOP - amivel nincs is semmi baj, sőt! A hangzása a nyolcvanas évek angol rock számaira hajaz, ami kellemes meglepetés volt. Azt olvastam valahol, hogy Taehyun mindig is ilyen dalokat akart készíteni (nem tudom, nem vagyok nagy rajongója a Winnernek, nem is voltam soha). Ha ez így van, gratulálok neki, sikerült elérnie amit szeretett volna, ez egy nagyon szép dolog. 

Viszont, hát, nem is tudom. Jó dalok, de kissé hidegen hagynak. Koreában nem tudom hogyan fogják megtalálni a helyüket... de szorítok nekik. 
Ezzel kapcsolatban azonban van némi mondandóm. Olvasom mindenhol, hogy ebben az ügyben is a YG volt a hibás. Őszintén? Nem, nem hinném. A YG az egyik legigazságosabb cég - az én szememben. Legjobb tudomásom szerint, a fiú hagyta el a bandát, mert mentális problémákkal küzdött egészen gyerekkora óta - a cég pedig engedte, hogy pihenjen, s kimaradjon a promókból, ő mégis úgy döntött, hogy elmegy, mert "nem akarja hátráltatni a bandát". Nem tudom, nekem enyhén kilóg a lúdláb, ez így nem a teljes igazság, főleg ha saját bandával vissza tud térni, s nem érzi úgy, hogy ezeket a fiatalokat visszatartaná. Oké, ez nem egy POP banda, itt nincs olyan durva menetrend, ez teljesen igaz. Viszont. Annál többet senki sem várhat el egy cégtől, mint amit a YG tesz és tett mindig. Ha ti vezetnétek, nem biztos, hogy ennyit engednétek az előadótoknak - igaz, ebbe nem gondolnak bele sokan -, főleg ha ez pénzveszteséggel jár. Mielőtt ítéletet hoztok, mindig gondoljatok bele abba is, hogy a másik oldalon mi történhetett!

Szóval. Ezzel az egész kilépés dologgal kapcsolatban... úgy érzem, hogy igenis köze volt hozzá annak, hogy a fiú nem olyan zenét csinált amit szeretett volna. Hallottunk már ilyet, pl. Taeyeon-t is szidalmazzák rendesen mostanában, hisz napvilágot látott a hír, miszerint sok dalt elutasított, sőt, sírva is fakadt, mert nem akarta elénekelni őket - és bocs, de amiket gyűlölt, szerintem messze az SNSD legszörnyűbb dalai. Az, hogy mentális problémái vannak, nos, szomorú, viszont ez a dolog nem múlik el, tüneteket lehet kezelni, de nem múlik el. Én örülök neki, hogy azt csinál amit akar, mindenkinek ezt kellene tennie, viszont - ez nem támadás, semmi ilyesmi -, azokat az érveket is értem, melyek szerint Taehyun nem volt túl igazságos a bandájával. Egy ilyen kilépés sok dolgot tönkretehetett volna, főleg mivel ő volt az egyik legnépszerűbb tag. Most mondhatjuk, hogy "de hát beteg!!!!!", de tudjuk, hogy mindig ilyen volt. Egész életében. Ezt nem tudta azelőtt, hogy belekeztett egy olyan dologba ami nem csak az ő életét befolyásolja, hanem a bandatársaiét is? De, tudta. És most is tudja, mikor új bandát szedett össze. Akkor őket is ott fogja hagyni, ha esetleg híresek lesznek (ezt sajnos kétlem, de na)? 
Nem azt mondom, hogy egyet értek ezzel a véleménnyel, viszont megéri elgondolkodni rajta. Örüljünk annak, hogy a Winner nem veszített túl sokat, Taehyun pedig úgy tűnik megkapta amit csak akart. Viszont az, hogy mindezért a cég a felelős, nevetséges. Nagyon. 
A minialbum nem lett rossz, érdekes dalokat hallhatunk rajta. Nem az én stílusom, de nem mondom hogy rossz. 
10/7

A következő, és egyben utolsó versenyzőnk ma az UP10TION. Hm, nem vagyok rajongójuk, talán egy számot se tudok felidézni, amit szerettem volna tőlük. Ami, ha belegondolunk, elég furcsa. Én tényeg majdnem minden bandát szeretek /kedvelek, szóval... Nem mondom, hogy vártam a visszatérést, inkább... tudtam róla. Ennyi. Ezúttal a Runner című dalt hozták el nekünk. Lássuk: 



Nos, tákattintottam, megnéztem.
Az első három másodpercben pedig már tudtam is, hogy imádni fogom. Így is lett. Ez egy kifejezetten jó dal. A dallama tökéletes, a ritmusa nagyon jó, a refrén pedig... énekelnek! Tényleg énekelnek, halljátok? Magas hangon énekelnek, méghozzá elég profin. Akik ott énekelnek, nem lesznek a kedvenc hangjaim, kicsit mintha Niel-t hallanám (ne kérdezzétek miért), és a hangszínük, talán mert eröltetett kissé, annyira nem okés. Viszont ez az én egyedi ízlésem, ettől még értékelem a dalt, mi több, imádom! Na ez egy DAL.Énekelnek benne, nem csak beszélgetnek, de énekelnek is. Hű, és a dallam meg a ritmus... Nagyon jó! 

De szerencsére van itt nekünk egy albumunk is: 


Nem térek magamhoz! Így kell ezt csinálni gyerekek! Ha folytatjátok ezt (és a cégetek némi promóciót is hajlandó lesz beütemezni, mert, nos, kellene), akkor akár híresek is lesztek. Ezt a lemezt valóban megéri megvenni, mert simán imétlésre lehet állítani. 4 darab nagyon erős dalt kaptunk, Runner, Hot Blood, True Love, Everyday + a maradék kettő is nagyon kellemes, aki az ilyeneket szereti, az totál idáig lesz a lemeztől. Ez a négy szinte elvette az eszem, szóval csak ajánlani tudom, ebben nem fogtok csalódni, kicsit sem!
A dal:  10/10 A lemez:  10/9
Az utolsó két bandáról pedig csak keveset szeretnék beszélni, mert nem most tértek vissza. Nem tudom, hogy mit éreztem, mikor elfelejtettem meghallgatni az albumaikat. Nagyon nagy hibát vétettem. Kikről is beszélek? Topsecret, Astro. Ó Máj Gád. 

Emlékeztek erre az együttesre? Idén debütáltak a She című dalukkal, és imádtam! A hangzás amit képviseltek... egyszerűen a kedvencem! Mint az INFINITE: Paradise és Be Mine, a Romeo: Love Sick című dala, vagy az összes SNUPER szám. Ha választanom kellene, ez az a stílus, ami sírógörcsöt ér el nálam, méghozzá azért, mert imádom. Ugyan a TOPSECRET itt eltért kicsit ettől a hangzástól, mégis csodát alkotott, abból a nagyon kevés pénzből, ami nekik jutott. A Mind Control nem a legerősebb dal amit valaha hallottam, de van neki ez a különleges, nagyon érdekes hangzása, ami kifejezetten tetszik. A többi dal pedig még ennél is sokkal jobb! Hihetetlenül szeretem ezt a lemezt! Hallgassátok meg, ne hagyjátok ki őket! :)


A másik pedig: 

Gyerekek, ha ez így folytatódik tovább Astro fan leszek. Először, nos, tudjátok mennyire ki nem állhattam a számaikat - mit is mondtam... "Mintha forró viaszt öntenének a fülembe." Igen, azt hiszem ez volt az. -, de ez a lemez kifejezzen jól sikerült, sőt, több balladát is kaptam, amik, nos...
Uram Isten! Ezek aztán balladák! Nem dallamtalan, ritmustalan lassú számok, hanem tényleg balladák. Hallottátok a Because It's You és a Lie című dalokat? Jézusom, hiszen csodálatosak! Nem csak gyönyörű a hangjuk, de megkockáztatom, hogy akár az INFINITE is kaphatta volna ezeket a számokat, és nem tudom, hogy szebben adták volna-e elő őket. Hisz itt még harmóniát is hallhatunk! Gyönyörűek, mennek is az örök kedvenc dalok közé, mert teljesen megérdemlik. Még mindig nem térek magamhoz az örömtől, amit ezek hallgatása jelent számomra. 
Az egyetlen dal amit nem kedvelek, a Baby. Nem tudom... nincs vele nagy bajom, de nem is szeretem. A többi kifejezetten jó lett! Ajánlom a lemezt mindenkinek!
Most hogy vége a listának, jelenleg:  
A kedvenc albumom: Stellar: Stellar Into The World
A kedvenc dalom:  Astro: Because It's You

Ó és még valami! Az előző bejegyzésemben megkérdeztem, vannak-e kérdéseitek amiket továbbíthatok az ismerőseimnek. Ők várnak, szóóóval, ha vannak, akkor írjátok le minél hamarabb, vagy megmondom nekik, hogy nincs szükség a segítségükre, nekik is van dolguk. :) Köszönöm.