Mit kellene most tennem nélküled?
Képtelen vagyok rá.
Nem kapok levegőt nélküled, nem megy.
Behunyom a szemem, elképzelem,
De nem tudok elaludni.
Az éjek egyre hosszabbak,
A szívem egyre nehezebb.
Folyton rád gondolok.
Én voltam, aki azt hittem, ezúttal más lesz
Én voltam, aki azt hittem rendben leszek
Még ha be is csukom a szemeimet.
Téged látlak, csak téged.
Nem bírom, egyedül várok rád, ismét
Várok az éjszakára, de még álmodni sem vagyok képes.
Egy kicsit közelebb, még egy kicsit
Az éjszakára várok, de még álmodni sem vagyok képes.
Hánykolódok, még a Hold fénye is hideg, akár te magad
Gyűlöllek, mert kegyetlen vagy.
Bár ismét rád gondolok, felsóhajtok s elolvadok
A szívem lángol, könnyekre fakadok,
S csak rád gondolok
Nem tudok aludni nélküled,
Még ha be is csukom a szemeimet.
Téged látlak, csak téged.
Nem bírom, egyedül várok rád, ismét
Várok az éjszakára, de még álmodni sem vagyok képes.
Egy kicsit közelebb, még egy kicsit
Az éjszakára várok, de még álmodni sem vagyok képes.
Nem tudok aludni nélküled, nem tudok
Nem sejtettem, hogy nem láthatlak majd,
Nem sejtettem, hogy így alakul az egész.
Nem hiszem el, még ha meg is próbálom befogni a füleimet,
Téged hallak, csak téged.
Nem folytatódhat így, még most is rád várok,
Várok a szerelmedre, még álmodni sem vagyok képes.
Nem tudok aludni nélküled,
Még ha be is csukom a szemeimet.
Téged látlak, csak téged.
Nem bírom, egyedül várok rád, ismét
Várok az éjszakára, de még álmodni sem vagyok képes.
Egy kicsit közelebb, még egy kicsit
Az éjszakára várok, de még álmodni sem vagyok képes.
Egy kicsit közelebb, még egy kicsit
Az éjszakára várok, de még álmodni sem vagyok képes.
Nem tudok aludni nélküled.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése