Még ha egy, két nap is telik el,
Én még itt vagyok.
Még ha egy vagy több év telik is el,
Nem hiszem, hogy el tudlak hagyni.
Már régóta sírok miattad,
Csak gyűlölet maradt a szívemben,
Csak a kérdésem maradt hátra: "Hol vagy?"
Oh kedvesem,
Nagyon sajnálom, azt hiszem el kellene felednem téged, s tovább lépnem.
Annyira sajnálom, de már nem reagálok a hívásokra.
Még ha gyűlöllek is, mindegy mennyire utállak,
Mégis én vagyok aki az esőben nyelte le a könnyeit.
Mit tehetek? Mit akarsz, mit tegyek?
Mondd, mit tegyek? Mondd kérlek!
"Ne hagyj magamra!" Ezeket a szavakat ismételgettem,
Még ha nem is tudtalak megvédeni.
Már régóta sírok miattad,
Csak gyűlölet maradt a szívemben,
Csak a kérdésem maradt hátra: "Hol vagy?"
Oh kedvesem,
Nagyon sajnálom, azt hiszem el kellene felednem téged, s tovább lépnem.
Annyira sajnálom, de már nem reagálok a hívásokra.
Még ha gyűlöllek is, mindegy mennyire utállak,
Mégis én vagyok aki az esőben nyelte le a könnyeit.
Ha ezt csináljuk, minden rendbe fog jönni?
Mindenki azt mondja, hogy könnyű,
De bármennyire próbállak is gyűlölni,
Csak még jobban hiányzol.
Annyira sajnálom, de már nem reagálok a hívásokra.
Mégis én vagyok aki az esőben nyelte le a könnyeit.
Szeretlek, még ezek után is szeretlek
Szeretlek.
Mégis én voltam aki az esőben nyelte vissza a könnyeit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése