Mikor éjfél után hívtál,
Arra kérve, hogy menjek érted,
Mintha erre vártam volna, már rohantam is.
Nem ez az első alkalom, hát miért teszem ezt?
Egyre jobban beléd bolondulok.
Nem tudom, nem tudom
Nem tudom miért csinálom ezt,
Annak ellenére hogy bánsz velem, elfogadok tőled minden.
De ma, még jobban ellöksz magadtól.
Fejezd be ezt a játékot, kérlek!
Azt hiszem meg fogok őrülni, ez nem helyes!
Ooh, ooh
Azt hiszem meg fogok őrülni, ez nem helyes
Ooh, ohh
Miért nem engedlek el?
Nem tudom, furcsa mód, mindig ezt teszem.
Mindig visszatérek ehhez az önmagamhoz,
Nem tudom, furcsa mód, mindig ezt teszem.
A tegnap eltelt, a ma is a végéhez ért.
Még csak nem is hívtál, hogy épségben hazaértél-e.
Nem vagyok bolond, miért teszem hát ezt?
Egyre jobban beléd esek.
Nem tudom, nem tudom
Nem tudom miért csinálom ezt,
Annak ellenére hogy bánsz velem, elfogadok tőled minden.
De ma, még jobban ellöksz magadtól.
Fejezd be ezt a játékot, kérlek!
Azt hiszem meg fogok őrülni, ez nem helyes!
Ooh, ooh
Azt hiszem meg fogok őrülni, ez nem helyes
Ooh, ohh
Össze fogok esni a kimerültségtől,
Nem várom el, hogy a feleségem légy,
Nem várom el, hogy életem társa légy,
De egy kicsit gondolhatnál rám többet, ilyen egyszerű.
Még ha meg is őrülök, szükségem van rád,
Nem tudlak ellökni magamtól, még ha próbálom is.
Hiába néztem a tükörbe, suttogva; feledd el őt!
De semmi sem változott, csak a szorongó szívem.
Azt hiszem meg fogok őrülni, ez nem helyes!
Ooh, ooh
Azt hiszem meg fogok őrülni, ez nem helyes
Ooh, ohh
Miért nem engedlek el?
Nem tudom, furcsa mód, mindig ezt teszem.
Mindig visszatérek ehhez az önmagamhoz,
Nem tudom, furcsa mód, mindig ezt teszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése