[Dobi kérésére]
Csend. Nincs már mit mondani?
Milyen rég is volt, mikor e nevetésünk virágzott!
A szirmok lehullottak és bemocskolódtak,
Az égő szenvedély csak hamu mára,
Miért végzi így minden jó dolog?
Nem tudom miért.
Mondd el miért!
Miért ér véget a szerelem,
Miért tűnnek el a dolgok, melyek gyönyörűek?
Csak egy álom, a szerelem csak egy álom.
Sötétség. Miért változott minden sötétté?
Semmit sem látok, elképzelem hát a jövőt, ahogy én akarom.
A Nap lehunyta a szemeit, minden sötétté vált.
A hullámok össze fognak csapni.
Miért ér véget minden jó dolog ilyen formában?
Még ha a Nap fel is kell, s az éjnek vége is szakad,
Már annak a pillanatnak a megszállottja lettem, mely soha nem jöhet el.
Nem tudom,
Tudni akarom.
Miért ért véget ez az álom, így?
Miért nem lehet, hogy mind a ketten érezzük a szerelmet?
Végül, a szerelem csak pillanatnyi.
Elmúlik akár egy álom - még nem akarok felkelni.
Rövid álmodozás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése