"Remélem találkozol valaki sokkal jobbal,
Sajnálom, de tudd, majd jobb lesz."
Hideg szemekkel mondtad ezeket a szavakat.
Tényleg véget lehet vetni mindennek néhány szóval?
Értetlenül állok veled szemben,
Az összes emlékünk elhajítottad,
Fáj, fáj, könnyeket csal a szemembe.
Csak egy álom volt?
Annyira szépek voltunk együtt.
Így kell véget érnie?
Még mindig ugyanaz vagy, aki melegen magához ölelt,
Hogy tudnék bízni benned?
A szíved már elhagyott engem,
De még mindig nem tudom elhinni.
Hazugságnak tűnik,
S nem, nem tudok nélküled élni.
Ez a fénykép őrzi a megtört ígéretünket,
Mégis értékes számomra.
Nem tudlak elengedni, még mindig magam előtt látlak.
"Szeretlek, szeretlek" - mindig ezt szoktad mondani.
Csak egy álom volt?
Annyira szépek voltunk együtt.
Így kell véget érnie?
Még mindig ugyanaz vagy, aki melegen magához ölelt,
Hogy tudnék bízni benned?
A szerelmünk egy szomorú álommá vált,
Tudom, ezzel véget ért.
Mégis te voltál a legszebb álmom,
Melyet nem tudok elfelejteni.
Boldog voltam ebben az álomban,
Melegség töltött el melletted.
Te tényleg semmit sem éreztél ebből?
Vagy kitöröltél mindent?
Hogy tudnék bízni benned?
Még mindig ugyanaz vagy, mint aki melegen magához ölelt.
Hogy tudnék így bízni a szerelemben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése