Imádom, ahogy megragadod a szívem,
Igazán felszabadító érzés.
Először még csak azt sem tudtam,
Hogy minden milyen automatikusan történik.
Még a legapróbb gesztusaid is,
Kiélezik az érzékeimet.
Mindez annyira természetes,
Annyira automatikus.
A képzeletemben, melyre minden nap várok,
A szívem előbb fellélegzik, mint hogy észrevenném.
Mondd, hogy őszintén szeretsz,
Mesélj többet magadról.
A meleg, bársonyos bőröd,
Az ajkaid, melyek könnyed hazugságokat suttognak,
A szemeid, melyeket mintha eláztatták volna az esőcseppek.
Benned minden gyönyörű.
Imádom, ahogy megragadod a szívem,
Igazán szikrázó érzés.
Először még csak azt sem tudtam,
Hogy minden milyen automatikusan történik.
Még a legapróbb gesztusaid is,
Kiélezik az érzékeimet.
Mindez annyira természetes,
Annyira automatikus.
Még ha be is csukom a szemeim,
Mikor újra kinyitom, ismét érzem.
Már rég mély álomba zuhantam,
Képtelen vagyok felébredni.
A meleg, bársonyos bőröd,
Az ajkaid, melyek könnyed hazugságokat suttognak,
A szemeid, melyeket mintha eláztatták volna az esőcseppek.
Benned minden gyönyörű.
A lágy kezeid, a mosolyod,
A világban, miben létezel,
Minden gyönyörű.
Imádom, ahogy megragadod a szívem,
Igazán szikrázó érzés.
Először még csak azt sem tudtam,
Hogy minden milyen automatikusan történik.
Még a legapróbb gesztusaid is,
Kiélezik az érzékeimet.
Mindez annyira természetes,
Annyira automatikus.
Egyre közelebb vonzol magadhoz,
Mindez annyira automatikus.
Tovább akarom érezni, tarts ki!
Imádom, hogy már igazán melletted lehetek,
Mindez annyira automatikus.
Folyton melletted akarok maradni,
Mindez annyira természetes,
Annyira automatikus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése