Nem tudtalak megközelíteni,
Szánalmasnak érzem magam.
Miért is kellett találkoznunk?
Nem tudtalak megölelni,
Így csak a hátad mögül figyeltelek,
Még többet hezitálva.
Én álltam hozzád a legközelebb,
Miért csak egy barát vagyok számodra?
Már rég tudod, hogy mit érzek,
Ne mosolyogj, mintha fogalmad sem lenne róla.
Meg fogok őrülni, ma végre meg kell tennem.
Bevallok mindent, így figyelj!
Egyszerűen, szeretlek.
Elrejtőztem, mióta barátokká váltunk,
Az érzéseim mégis egyre csak növekedtek.
Már rég tudod, hogyan nézek rád,
Körülötted forog a világom, mintha csak az árnyékod lennék.
Most nézz vissza rám, még ha ez is az utolsó nap.
Nem tudom többé magamban tartani,
Be fogom vallani az érzéseimet.
Ha nem barátokként találkozunk,
(Szeretném visszafordítani az időt)
Behunyom a szemem, és bevallom mit érzek.
Már rég tudod, hogy mit érzek,
Ne vágj ilyen arcot, mintha nem is sejtetted volna...
Fogd meg a kezem!
Ma meg kell tennem, bevallok hát mindent. Figyelj!
Nagyon szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése