ZE:A ~ Breathe | 숨소리

Ez a dal, egyszerűen tökéletes. Megfertőzött, ki sem tudom verni a fejemből. Miért nem hallottam előbb?!

Itt az ideje, hogy felálljak,
Itt az ideje, hogy ragyogjak.
Nem tudom elfeledni a lélegzetvételed.

Csak forgolódok, míg rád gondolok,
Felkelek, iszok egy pohár vizet, majd visszadőlök,
A könnyeim kicsordulnak, ahogy rád gondolok,
Majd kipillantok a csillagos égre.


A gyönyörű éjszakai ég felragyog,
Hát miért hullanak a könnyeim?
Csak rád vagyok képes gondolni,
Halálosan szeretlek.

Még mindig hallom a lélegzetvételed a fülemben,
Bár, a hangod soha nem hallhatom többé.
Nem tudom lehunyni a szemem, hiányzol.
Az apró lélegezetvételed...
Már nem láthatlak, nem tarthatlak a karjaimban.

Nem tudom, hogy feledhetnélek el,
Így hát, itt maradtam, egyedül.
A hátrahagyott nyomaid még mindig itt vannak,
Bár maradtál volna még egy kicsit.

A gyönyörű éjszakai ég felragyog,
Hát miért hullanak a könnyeim?
Csak rád vagyok képes gondolni,
Halálosan szeretlek.

Még mindig hallom a lélegzetvételed a fülemben,
Bár, a hangod soha nem hallhatom többé.
Nem tudom lehunyni a szemem, hiányzol.
Az apró lélegezetvételed...
Már nem láthatlak, nem tarthatlak a karjaimban.

Ne mondd, hogy te nem gondolsz rám,
Ne mondd, hogy már valaki mást szeretsz,
Túlságosan fáj.