Hana kérésére!
Ismét fennmaradtam egész éjszaka,
Ahogy a sötétségben izgatottan vert a szívem.
A csillagok fényesen ragyogtak felettem,
Csendesen álomba merülve, egymás után.
Egyre távolabbra sodródik az összes vágyam, mibe kapaszkodtam,
Ahogy egy ismeretlen úton rohanok...
Mikor a régóta vágyott hajnal megszínezi az éjszakai égboltot,
Összeszedve minden bátorságom, rálépek az útra.
Az utamra, mely a Paradicsomba vezet.
Erre az oly régóta áhított álomra gondolva,
Átrohanok a végtelen ködön,
Az utamra lépve, mi a Paradicsomba vezet.
Követem az utat, mi előttem terül el,
Hagyom, vezesse a kimerült testem.
Minden rendben lesz, ha folytatom az utam,
Még a rejtett vágyak és titkok is.
Megjelenik a szerelem, ha várok rád, mint a mesékben?
Próbálom lecsendesíteni a szívem,
Ahogy ezen az ijesztő, határozatlan úton járok.
Az utamon, mely a Paradicsomba vezet.
Erre az oly régóta áhított álomra gondolva,
Átrohanok a végtelen ködön,
Az utamra lépve, mi a paradicsomba vezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése