BoA ~ FLY

Ha itt nincs is,
Biztos vagyok benne, hogy valahol létezik a remény,
Talán egy álom képében.

Nem szeretem azt, ami most történik,
A véget nem érő szorongást,
Ennek így nincs értelme.


Hogy kezdjek újra minden elöről?
Hogy fejezzek be mindent újra?

Egyszerre nevetek és sírok, ahogy tovább haladok az úton.
Akárhányszor felpillantottam az égre,
Minduntalan kitártam a szárnyaimat.

Így hát, szárnyalok,
Támadjon fel a szél,
Mi az akkori énem, magához öleleheti.

Ez az életem, itt vagyok.
Minden alkalommal, mikor eltévedek,
Egy kicsit erősebbé válok,
Ezt a természetes ritmust veri a szívem is,
Mikor szomorú vagyok, sírni is szeretnék.

Mindez az időről szól,
Mindez az időről szól,
Meg fogom találni az emlékeimet.

Ha itt nincs is,
Biztos vagyok benne, hogy valahol
ott van az a személy, aki szeretni fog.

Nem szeretem a mostani énem,
Ezt az örök szomorúságot.
Erre még csak okom sincs.

Hogy kezdjek újra minden elöről?
Hogy fejezzek be mindent újra?

A szívem még nem zárult be teljesen,
Bár nem ismerem végig a történetet,
De bízni fogok az új önmagamban.

Így hát, szárnyalok
Elszállok a széllel,
S a jövőbeli önmagam után kutatok.

Ez az életem,
Előre haladok, s érzem, hogy apránként képes leszek rá.
Ezt a természetes ritmust veri a szívem is,
Még ha ez a valós magány vesz körül.

Mindez az időről szól,
Mindez az időről szól,
A holnap felé szárnyalok.