AoA Black ~ Without You [MOYA]
Egy szemképráztató naplementekor léptél oda hozzám, félénken.
Ahogy a szellő feltámadt, azt suttogtad:
"Mostantól, minden nap legyünk együtt."
Felpillantok az égre és pont mint akkor is, rád gondolok.
Ezekben a változékony napokban,
Egyre távolabbra sodródunk egymástól.
A véget nem érő emlékeimbe zárkóztam,
Hisz holnap már nem lehetünk együtt.
Nem tudok nélküled élni, gyere vissza!
Ne tépázd meg a szívem,
Tégy úgy, ahogy álmomban,
Mosolyogj, ölelj, hogy ne kelljen sírnom.
Egy szemkápráztató naplementekor léptél oda hozzám, félénken.
Emlékszem tisztán.
Minden egyes nap szeretlek, azóta is.
A véget nem érő emlékeimbe zárkóztam,
Hisz holnap már nem lehetünk együtt.
Nem tudok nélküled élni, gyere vissza!
Ne tépázd meg a szívem,
Tégy úgy, ahogy álmomban,
Mosolyogj, ölelj, hogy ne kelljen sírnom.
Nem tudok nélküled élni, gyere vissza!
Ne feledj el!
Ahogy aznap tetted, ölelj meg még egyszer...
Nem akarok sírni,
Soha nem fogok sírni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sziasztok! Ahogy láthattátok, az utóbbi pár napban (ismét) nem fértetek hozzá a yt. csatornám videóihoz, se a blogomhoz. Erre egy ismerősöm...
-
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
-
Az ölelésem megóvott téged... Az enyém, kit mindenki eldobott. Szerelem... Nem látom a sötét alagút végét... Én is félek. Mint si...
-
Miért utálom a BTS-t? Ez nagyon érdekes kérdés, amit már vagy százszor felvetettek nekem. Eddig nem igazán óhajtottam válaszolni, de m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése