Roy Kim ~ Thank You [HOME]

Mikor sötétség ölelt körbe,
Mikor nem láttam az utam,
Elérted, hogy jobb emberré váljak.
Mikor magányos voltam,
Mikor nem voltam képes szeretni az embereket,
Elérted, hogy a napjaim jobbá váljanak.


Köszönöm, hogy itt maradtál, attól függetlenül, hogy milyen színt öltött az égbolt.
Köszönöm.

Mikor szomorú voltam, s sírtam,
Mikor a szívem ólomsúlyúvá vált,
Átölelted a vállaimat.
Mikor nem tudtam elaludni,
Mikor ezernyi gondolat kavargott a fejemben,
Mosolyt csaltál az arcomra.

Köszönöm, hogy itt maradtál, attól függetlenül, hogy milyen színt öltött az égbolt.
Köszönöm, hogy az maradtál, ki mindig mögöttem áll egy lépéssel.
Köszönöm, köszönöm.