Csendben, csak a fények kihunytakor indulhatok el, hogy lássalak.
Egy olyan világban bontunk szirmot, hol mindenhol tövisek várnak.
A suttogások körbevesznek...
Miért? Miért nem?
Hiszen annyira szeretjük egymást...
Ne nézzetek így rám!
Csak szerelmesek vagyunk, ennyi.
Ne gyűlöljetek!
Folyton rajtunk tartjátok a szemeteket, pedig csak egy kicsit mások vagyunk.
Hagyjatok békén!
Hát nem élhetünk egy olyan világban, hol büszkén állhatunk egymás mellett?
Miért? Miért nem?
Nem tettünk semmi rosszat.
Miért? Miért nem?
Hisz annyira szeretjük egymást...
Ne nézzetek így rám!
Csak szerelmesek vagyunk, ennyi.
Ne gyűlöljetek!
Folyton rajtunk tartjátok a szemeteket, pedig csak egy kicsit mások vagyunk.
Hagyjatok békén!
Mondjátok mi a rossz ebben?
Hát mondjátok, mi a szerelem?
Úgy akarok szeretni, ahogy én akarok
Mindegy mit szóltok, nem fogok változni
Ne nézzetek így rám!
Csak szerelmesek vagyunk, ennyi.
Ne gyűlöljetek!
Folyton rajtunk tartjátok a szemeteket, pedig csak egy kicsit mások vagyunk.
Hagyjatok békén!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése