SNSD ~ Divine

Túl törékeny vagyok, igaz?
Még az érzéseim is ingatagok.
Mielőtt elékezik a hajnal,
A válaszok után kutatok.

Utamat állta egy kereszteződés,
S utamat a csillagok fénye jelzi
Szeretném, ha elmondanád merre kellene mennem.


Még ha úgy is tűnik, hogy össze fog roppantani a köztünk lévő távolság,
Várni fogok, hiszen ez a sorsom.

Olyan, mint belezuhanni a robajló tengerbe...
Még ha menthetetlenül apró is vagyok, keresztül szelem a tenger,
S megtalálom az utam.
Egy nap varázslatosak leszünk.

A melegséged vált a támaszommá,
Mikor lábaimat mosták a jeges hullámok.
(Mindig mellettem vagy)
Ha egyedül születünk, miért találkozunk másokkal?
Ahelyett, hogy megértenélek téged, önmagam szeretném megismerni.

A felém magasló sors ellen küzdök,
S mégis, ha velem vagy, erőssé válhatok.

Még ha nem is kellene ijesztő dolognak lennie,
Nem akarok elválni tőled.
Míg a napfény keresztül nem ragyog a felhőkön, ne búcsúzz el!

Erre a kívánságra biztosan emlékezni fogsz, igaz?
Még ha utunk átlagos is volt
Erre az útra léptünk, együtt,
S mellettem fogsz haladni, örökké,
Hisz egyek vagyunk.

Örökké egyek vagyunk.

A robajló hullámok előtt állva,
Mintha csak azt suttognák " Bármire képesek vagyunk", nem?
Így kerülünk közelebb egy mosolyhoz,
S hiszem, hogy egy nap varázslatossá válhatunk.

Az érzéseim...