One Ok Rock ~ Be The Light
Ha csak a másnapra gondolok...
Azon kapom magam, hogy fogalmam sincs, miként végeztük így.
Mit rontottunk el?
Istenem...
Még ha a napok sorra múlnak is,
Bár olyan közelinek tűnsz, messze vagy, nagyon messze.
A súly mindig a vállaimat nyomja,
Az idő semmin sem változtat.
Azon a napon változott meg minden,
Fájdalmat s mérhetetlen szenvedést hozva.
Itt akár meg is érintheted a fájdalmat,
Még azt sem tudom, kit hibáztathatnék.
Újra s újra visszajátszom a történteket.
A súly mindig a vállaimat nyomja,
Az idő semmin sem változtat.
Azon a napon változott meg minden,
Fájdalmat s mérhetetlen szenvedést hozva.
A súly mindig a vállaimat nyomja,
Az idő semmin sem változtat.
Azon a napon változott meg minden,
Fájdalmat s mérhetetlen szenvedést hozva.
Mit hagyott maga után mindez?
Mi az, mit elvett s elfakított?
Talán sokáig fog tartani, de a szívünk képes lehet egy új kezdetre.
Ki kell tartanunk, nem adhatjuk fel,
Felszegett fejjel kell tovább haladnunk.
Már megjártad a poklot, s visszatértél.
Hogy feledhetnél?
Nem feledhetjük az életet, melyet elveszítettünk az utunkat járva.
Nemsokára rájössz, hogy bármerre is haladsz, az idő nem fog megállni,
Így neked sem szabad.
A tegnap fénye felragyog,
A holnap fénye is életre fog kelni
Oh, légy a fény.
A súly mindig a vállaimat nyomja,
Az idő semmin sem változtat.
Azon a napon változott meg minden,
Fájdalmat s mérhetetlen szenvedést hozva.
Bárki képes arra, hogy szemeit behunyva, úgy tesz, mintha semmi rossz nem történne.
De te nyisd ki a szemed, s harcolj!
Mit hagyott maga után mindez?
Mi az, mit elvett s elfakított?
Talán sokáig fog tartani, de a szívünk képes lehet egy új kezdetre.
Ki kell tartanunk, nem adhatjuk fel,
Felszegett fejjel kell tovább haladnunk.
Már megjártad a poklot, s visszatértél.
Hogy feledhetnél?
Nem feledhetjük az életet, melyet elveszítettünk az utunkat járva.
Nemsokára rájössz, hogy bármerre is haladsz, az idő nem fog megállni,
Így neked sem szabad.
Már megjártad a poklot, s visszatértél.
Hogy feledhetnél?
Nem feledhetjük az életet, melyet elveszítettünk az utunkat járva.
Nemsokára rájössz, hogy bármerre is haladsz, az idő nem fog megállni,
Így neked sem szabad.
A tegnap fénye felragyog,
A holnap fénye is életre fog kelni
Oh, légy a fény.
Néha a napok, észrevétlenül tovaszállnak,
Néhány közülük mégis felehetetlen
Nem ismerjük az okokat, de megválaszthatjuk, hogy mit akarunk tenni a következő nap.
Tehát, reménnyel a szívünkben kell meghoznunk a döntéseinket,
Alkossunk hát egy még ragyogóbb, szebb holnapot.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sziasztok! Ahogy láthattátok, az utóbbi pár napban (ismét) nem fértetek hozzá a yt. csatornám videóihoz, se a blogomhoz. Erre egy ismerősöm...
-
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
-
Az ölelésem megóvott téged... Az enyém, kit mindenki eldobott. Szerelem... Nem látom a sötét alagút végét... Én is félek. Mint si...
-
Miért utálom a BTS-t? Ez nagyon érdekes kérdés, amit már vagy százszor felvetettek nekem. Eddig nem igazán óhajtottam válaszolni, de m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése