Park JiYoon ~ Yoo Hoo [유후]

Kora reggel van, nem aludtam valami jól
A meglepően ragyogó napfény elrabolta a szívem.
Valahogy izgatott vagyok.

Régóta először kaptam fel a kedves kamerám,
A hátizsákom kicsit kopott, hisz régi
Igen, kezdjük hát!


Yoohoo, nem döntöttem el, hová megyek
Yoohoo, bármerre visznek is a lépteim, az lesz az utam
Yoohoo, vetek egy pillantást a szeretetre
Yoohoo, egy olyan helyen, hol mindig fúj a szél
Egy helyen, hová a szívem vezet, lángoló szenvedéllyel.

Előbb vagy utóbb odaérek,
Nem akarok semmi bajt,
Csak körbepillantok, mit kellene tennem?
Sóhajtok egy nagyot, de ez nem jelenti, hogy tévedtem.

Elesni az utcán szörnyen fáradtan,
Az alatt a kék ég alatt, melyet olyan sokat figyeltem...
De rendben van, felállok még egyszer.

Yoohoo, kikiáltom a szavakat, melyek oly régóta a szívemben bújtak meg
Yoohoo, szembenézek a szorongással, mely mindig bennem volt,
Yoohoo, mosolygok, mintha semmi sem történt volna,
Yoohoo, Így figyelni önmagam, olyan érzést kelt, hogy egy kicsit érettebb lettem.

Úgy rohanok, akár a szél
S még ha a hegyek meg is állítanak
Még ha ki is fogyok a levegőből
Nem fogok megtorpanni.
Lépésenként, csak egy kicsit haladva...
A táj kitárul majd a szemem előtt.
S akkor lejön a pillanat, mire oly régóta várok.

Yoohoo, nem döntöttem el, hová megyek
Yoohoo, bármerre visznek is a lépteim, az lesz az utam
Yoohoo, vetek egy pillantást a szeretetre
Yoohoo, egy olyan helyen, hol mindig fúj a szél
Egy helyen, hová a szívem vezet, lángoló szenvedéllyel.