Az élet, mit kívántam, a legkomolyabb kívánságaim
Miután elárultam önmagam s elszöktem
Egyedül maradtam, mert a világ ellenem fordult.
Az utolsó levél mely lehull az ablakon kívül.
Még tükörbe nézni is nehéz volt.
Ezek után haszontalan dogokat hajszoltam...
S tudtam, minden jobb volt, mikor gyerek voltam.
Mikor kicsiként a létezésem apróbb volt, mint a porszemek.
Mi a jó abban, ha a sebek begyógyulnak, de a hegek megmaradnak?
Azt a boldogságot keresem, mit nem lehet látni.
Távol maradni mindentől, ami nem munka, és pénz.
Miután elveszítettem az utam, ide értem.
Az élet fájdalmas, de énem kell, míg meg nem halok.
A vér s izzadtság melyet hullattam, hogy virágozhassanak a szirmaim,
Nagyon féltem előtted, s megváltoztam.
De mikor becsukom a szemem, a reggel ismét eljön.
Az napok elmúlnak, az éjek gyarapodnak, mint a ragyogó csillagok
Talán, talán...
Van egy olyan csillag, mi segít feledni.
Egy csillag, mi ma hull le
Talán, talán...
Holnap ragyogni fogok.
La La La La La La La La La
Mint egy csillag, mi holnap este hullik le
Egy csillag vagyok, mi lehullott.
La La La La La La La La La
Mint egy csillag, mi akkor ragyog, mikor a nap lenyugszik, s az éj eljön
Holnaptól ragyogni fogok.
A lenyugvó nap mely átsüt az ablakon
Keveredik a magányommal.
Bekötöm a cipőfűzőm, s haladok tovább, mint mindenki
De aztán összezavarodok, s nem is megyek haza.
Nem veszem rossz néven, ha megszólnak,
Az a hosszú hajú lány épp most vágja le a fürtjeit.
Az út közepén, hol annyi embert edzett meg a csalódottság.
Az álmaim elmerülnek a sötétségben,
Alig maradnak életben.
Szeretnék elrejtőzni, bárhol, ahol egyedül lehetek.
Azt hittem bölcs voltam, de mindössze unalmas.
De talán kapok egy új lehetőséget.
Ne feledd, hogy tudsz felállni.
Miután felálltam, büszkén húzom majd ki magam
" Ahogy látod, egyedül álltam fel."
Az napok elmúlnak, az éjek gyarapodnak, mint a ragyogó csillagok
Talán, talán...
Van egy olyan csillag, mi segít feledni.
Egy csillag, mi ma hull le
Talán, talán...
Holnap ragyogni fogok.
A magány rajtam tükröződik vissza,
A fájdalom úgy tűnt, soha nem múlik el.
Bíztam magamban izgatottan, ahelyett, hogy szorongtam volna
A magány rajtam tükröződik vissza,
A fájdalom úgy tűnt, soha nem múlik el.
Bíztam magamban izgatottan, ahelyett, hogy szorongtam volna
La La La La La La La La La
Mint egy csillag, mi holnap este hullik le
Egy csillag vagyok, mi lehullott.
La La La La La La La La La
Mint egy csillag, mi akkor ragyog, mikor a nap lenyugszik, s az éj eljön
Holnaptól ragyogni fogok.
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése