A Hold könnyekre fakad,
A Hold könnyekre fakad, akár az én szívem.
Mert szörnyen hiányzol, szörnyen hiányzol.
Ez az érzés egyre csak nő én pedig könnyezek.
Olyan bolond vagyok!
Nem lehetek veled egy percre sem.
Mikor mész el? Mikor jössz ismét?
Ez a pillanat lesz az utolsó?
Olyan vagy, mint a hópelyhek,
Elolvadsz, mielőtt megérinthetnélek.
Ha el fogsz tűnni, ha össze fogsz törni...
Én csak hátulról figyelhetlek.
A Hold könnyekre fakad,
A Hold könnyekre fakad, akár az én szívem.
Mert szörnyen hiányzol, szörnyen hiányzol.
Ez az érzés egyre csak nő én pedig könnyezek.
Míg a könnyeim fel nem száradnak,
Csak téged vagyok képes szeretni.
Csak rád tudok gondolni,
Csak téged látlak...
A napjaim vágyakozással telnek,
De lassan belefáradok a várakozásba.
Mégis, te vagy, ki sokkal többet szenved.
De egy szó nélkül kell, hogy végignézzem a fájdalmad.
A Hold könnyekre fakad,
A Hold könnyekre fakad, akár az én szívem.
Mert szörnyen hiányzol, szörnyen hiányzol.
Ez az érzés egyre csak nő én pedig könnyezek.
Talán te is a Holdat figyeled, mint én.
A Hold elsuttogja mit is rejtek a szívemben.
Hogy, halálosan szeretlek...
A Hold majd elviszi hozzád az érzéseimet.
A Hold könnyekre fakad,
A Hold könnyekre fakad, akár az én szívem.
Mert szörnyen hiányzol, szörnyen hiányzol.
Ez az érzés egyre csak nő én pedig könnyezek.
Ez az érzés egyre csak növekszik, én pedig könnyezek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése