Felháborodás...

   A bejegyzésem oka? Konkrétan semmi... csak egy egyszerű beszélgetésnek indult " eszmecsere"...amely  egy általam elszenvedett idegösszeroppanáshoz vezetett.
   Nagy örömmel sétálgattam, azzal a tudattal, hogy beszélek egy olyan személlyel, aki nagy K-pop rajongó, tök jó lesz, stb. Hát azt hiszem... sejthető, hogy ez nem épp egy pozitív élmény volt.
Nos a beszélgetés elején már sejtettem, hogy valami maradandó lelki károsodást fogok szerezni...

1. megjegyzés:
" Régen a japán zene jelentette nekem az életet. De már nem... olyan unalmas.A koreaiaknak sokkal jobb a stílusuk." 
1.felháborodás:
MI???? Miről beszélt ez? Unalmas? Mégis mi van?! Mármint... most ezt hogy értette? Az általa olyan nagyon szeretett előadók: GazettE, A9. Még egy két előadó mint Pl. : Ayumi, Koda Kumi... Tehát a híresebbek. Egyszerűen mintha pofon csaptak volna. Álltam, és meresztettem a szemem, hogy valaki hogy mondhat ilyet.. Szerette ő igazán a japán zenét? Azt hiszem nem... csak " divat" volt. ( Pont ahogy most a K-pop) A koreaiaknak sokkal jobb a stílusuk? Hát...hogy őszinte legyek... Ezzel messze nem értek egyet. MESSZE. Ez volt az egyik legfájdalmasabb mondat, amit eddig hallottam... Az igazat megvallva... a japán ipar rengeteg stílus elismer, és életben tart, melyek sokkal árnyaltabbak, és rendszerezettebbek, mint a Koreában, ahol a POP szinte az egyetlen dolog, amit kifejezetten szeretnek. Létezik ugyan rock, de mind tudjuk, hogy mire mennek vele az emberek. És ez kicsit furán hangozhatott... de annak ellenére, hogy szeretem a koreai zenét, még nem vagyok vak, és nem szégyellem a véleményem. Az ilyen megjegyzések jobban szíven ütnek, mintha szimplán csak annyit mondanának, hogy " szemétre való". Akkor annyival letudhatom, hogy nem is ismeri... de egy ilyen embertől hallani ekkora hülyeségeket... még nekem is fáj. De leginkább a tudatlansága... "Unalmas"?  Nem követi nyomon a dolgokat? Vagy egyszerűen nem is érdekli? valószínűleg így van... Addig érdekelte a dolog, amíg az menő volt. Értem, értem...de nem tudom elfogadni.

2. megjegyzés: 
" Én vagyok a legnagyobb K-pop rajongó!" 
2. felháborodás:
Nincs azzal baj, ha valaki hangoztatja, hogy mekkora rajongó. Sokan vannak így vele. ( Sőt, én kifejezetten büszke vagyok rá!:)) DE mikor gondoltam magamban, hogy akkor tereljük koreai vizekre a témát... szembe kellett találkoznom azzal a mérhetetlen tiszteletlenséggel, és butasággal...amivel soha nem szerettem volna. Eme hölgy szerint a K-pop 2009 -ben kezdődött. Oké, tény, hogy az volt az ugródeszka... De mi van azokkal, akik nem akkor debütáltak? Azok senkik? Nem csinálnak jó zenét? Nem tehetségesek? (Sajnos azt kell mondanom... hogy tehetségesebbek, mint néhány mostani.)  Tehát...a lány állítja, hogy ő minden téren jól informált... szó szerint hencegett azzal, hogy ő a lehető legtöbb infó ismeretében állíthatja, hogy nála senki sem tud többet Korea zenei iparáról. De könyörgöm... ha neki a 2NE1,4Minute, Kara, NUEST jelenti a koreai zenét, akkor nem tudok mit mondani. Igen, igen... jók. Persze... de ... de ... ez nem az egész ipar... A többieket egyszerűen tudomásul sem vette... És most nem azt fájlalom, hogy a kedvenceim nem kerültek fel a toplistájára. Messze nem. De hogy mondhatott olyat, hogy a többi " szar"? " Akik 2009 előtt debütáltak...azok "semmik". De könyörgöm! Vajon kik egyengették a K-pop útját? Kik voltak, akik nélkül az amit ma koreai zenének hívunk, nem jöhetett volna létre? A nagy "úttörők", akik közül még ma is sokan befolyásolják azt? Nem ez a négy banda volt... ennyit biztosan állíthatok.

3. megjegyzés :
" BoA? Jah... Hurricane Venus? Ahha... hát..."
3. felháborodás:
Aki olvassa a blogom, ( vagy ismer) az tisztában van azzal, hogy BoA egy érzékeny pontom. Az egyik legérzékenyebb. Aki őt senkinek nevezi, az képes kikasztani. Nem csak azért, mert a kedvencem.
Hanem, mert ha valaki ilyeneket mond, azzal általában csak a saját sötétségét nyilvánítja ki...
Meg persze azt mutatja, hogy milyen tudatlan... BoA volt az egyik aki megnyitotta a K-pop kapuját a világ felé. Őt semmibe venni...számomra pofátlanság. Mutasson olyat, aki annyi mindent tett le az asztalra a kedvencei közül mint Ő. Nem hiszem, hogy tudna.
Félreértés ne essék... NEM KELL szeretni Őt. Egyedül a munkásságát kell tisztelni. Legalábbis szerintem. Minden egyes előadó egyedi, és értékes a maga nemében. Hogy mennyire, azt mindenki képes eldönteni. De ez a lány... szent meggyőződéssel beszélt olyan felháborító dolgokat, amiktől felállt a szőr a hátamon. Senkinek nevezni a K-pop nagyjait... BoA-t kiöregedettnek nevezni? Szerintem azt sem tudta, hogy miről beszél...

Összegzés: Iszonyatosan csalódottá tett a dolog. Nem azért, mert a kedvenceimet nem épp kellemes jelzőkkel illették... hanem mert akkora mértékű butaságról adott tanúbizonyságot, amilyet még nem láttam. Azt hiszem a ZENÉT nem az énekes külsejéről kell megítélni... nem arról, hogy valaki jól néz-e ki vagy sem... Olyan volt, mintha pofon vágtak volna. Azt már megszoktam, hogy olyanok szólják le őket, akik nem is ismerik.... de ettől a lánytól nem ezt vártam volna. Lehet, hogy csak nekem jelentett ez ennyit, és mások nem értik majd miért vagyok felháborodva... de számomra ez egy kiábrándító tapasztalat volt.
Nem kell szeretni, vagy ismerni minden előadót... Őszintén? Senkinek sincs ideje meghallgatni, belemélyedni mindegyikük zenéjébe. Hogy lenne? De ha elvileg hatalmas fanok vagyunk, ez az életünk, " tisztelünk" egy kultúrát, egy életstílust, egy környezetet... akkor mutassunk cseppnyi érdeklődést... KÖNYÖRGÖM. Vagy legalábbis ne állítsuk, hogy mekkora rajongók vagyunk, miközben a saját butaságunkat terjesztjük.
Kívánom, hogy ez a lány, és a hozzá hasonlók kicsit jobban nézzenek utána a dolgoknak...és jöjjenek rá, hogy nem lehet úgy élni, hogy folyton azt nézzük, most éppen mi a menő...
Mert ugye most a Kpop a menő...tehát gyorsan meg kell szeretni... nyilván.