Taiyou ~ Tenohira magyar fordítás
Iszonyú fájdalmas volt... így beugrottam a homálynak nevezett káprázatba...
Mielőtt kinyitnám a szemem... a hajnal mutatja majd az utat.
[A hideg, jéghideg télen haladsz keresztül.]
Egy távoli emlékkép mondta ezt...
Nem lehet, hogy az eső örökké rám hulljon... ugye?
Fájdalmas volt, szörnyen fájdalmas.
Már azt sem tudom mi lenne jó...
Mikor a könnyek jeges hidegsége minket is elért...
Menekülni egyáltalán nem szégyen.
Fürödnünk kell egy kis szeretetben!
Az egyre növekvő öntudatlanságban hallottam egy kiáltást.
Te voltál, ugye?
Istenem...
Egyszer megmenekülünk ettől a végtelen szenvedéstől...
És a nap ránk fog sütni.
Nem szabad elkeseredni, még ha az út le is vet magáról...
A nap követni fog.
Te voltál igaz? Istenem...
A nap ránk fog sütni.
Nem szabad elkeseredni, még ha az út le is vet magáról...
A nap követni fog.
Egyszer megmenekülünk ettől a végtelen szenvedéstől...
És a nap ránk fog sütni.
Nem szabad elkeseredni, még ha az út le is vet magáról...
A nap követni fog.
Még, ha a sötétség utam is állja, a nap várni fog rám...
Fájdalmas volt, szörnyen fájdalmas.
Már azt sem tudom mi lenne jó...
Mielőtt kinyitnám a szemem... a hajnal mutatja majd az utat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sziasztok! Ahogy láthattátok, az utóbbi pár napban (ismét) nem fértetek hozzá a yt. csatornám videóihoz, se a blogomhoz. Erre egy ismerősöm...
-
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
-
Az ölelésem megóvott téged... Az enyém, kit mindenki eldobott. Szerelem... Nem látom a sötét alagút végét... Én is félek. Mint si...
-
Miért utálom a BTS-t? Ez nagyon érdekes kérdés, amit már vagy százszor felvetettek nekem. Eddig nem igazán óhajtottam válaszolni, de m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése