♥
Az éjszakákon, mikor ennyire hiányzol... szörnyen szenvedek.
A szél süvít...és rád gondolok.
Az éjszakákon, mikor ilyen magányos vagyok, képtelen vagyok aludni.
A városban járkálok, és rád gondolok.
Láttam egy hulló csillagot
Még mindig alatta állok.
Bár szorosabban ölelnél, mint bárki mást,
Ezalatt a csillagos ég alatt.
Soha nem engedlek el!
A könnyek a tegnaphoz tartoznak!
A szavak amiket nekem mondtál,
Mosolyt csalnak az arcomra, míg el nem alszom.
A vágyakozással telt napomat felváltotta a találkozásunk.
Két összetartozó álom.
A napokon, miken féltem és lehajtott fejjel jártam,
Elhagytam őket, és megkerestelek.
Hajnalodott... úgy gyűlöltem a reggeleket.
De mikor megérintettél, mindent betöltött a ragyogás.
A szívem, valami furcsa érzés uralta.
Soha nem engedlek el!
A könnyek a tegnaphoz tartoznak.
A virág, mely a hold fényben reszketett, kivirágzott!
Ne engedd el a kezem!
Soha nem engedlek el!
A könnyek a tegnaphoz tartoznak!
A szavak amiket nekem mondtál,
Mosolyt csalnak az arcomra, míg el nem alszom.
Soha nem engedlek el!
A könnyek a tegnaphoz tartoznak!
A szavak amiket nekem mondtál,
Mosolyt csalnak az arcomra, míg el nem alszom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése