Az állomás melletti Cd bolt bezárt.
Egyszer meghallgattunk ott egy albumot.
Van még egy aranyos kis bolt, ahol a könyvesbolt volt.
Ez a város apránként megváltozik.
Annyi dologról szeretnék beszélni veled.
De ezeket a dolgokat nem tudom elmondani,
Egy ideje nem hívtalak.
Boldog vagy? Én megvagyok.
Szerettem volna elrejteni a magányom,
Így kiegyenesedtem és felnéztem az égre
Megpróbáltam összeszámolni a rengeteg emlékünk
De csak most jöttem rá mi is a legfontosabb.
Ez egy kincs.
Úgy tűnik, nem vagyok elég erős,
Hogy megkérdezzem, új barátnőd van-e.
Emlékszel, mikor összevesztünk ebben az útkereszteződésben?
Valami butaság miatt volt.
Ez...fájdalmasan nosztalgikus.
Mosolyogsz? Én jól vagyok.
Aggódva szólítottál a nevemen valami buta hazugság miatt.
Minden hely különleges, ahol velem voltál.
Még együtt lennénk, ha ezt akkor is észreveszem?
Elkényesztettem magam a kedvességeddel...
Bocsáss meg az önzőségemért.
Bár tudtam volna őszinte lenni veled...
Boldog vagy? Én megvagyok.
Szerettem volna elrejteni a magányom,
Így kiegyenesedtem és felnéztem az égre.
Ha újra beszélnénk egy nap...
Remélem képes leszek majd hazugság nélkül azt mondani, hogy jól vagyok.
Ahogy az évszakok változnak,
Ahogy a város változik...
Találtam valamit ami soha nem változik.
Ezek átlagos szavak, de 'őszintén köszönöm .'
A napokat amiket veled töltöttem...
Örök kincsként fogom őrizni.
Hihetetlen nosztalgia tört rám :). Érdekes milyen jól el lehet ezt énekelni ilyen vidám dallammal és milyen fájdalom tudja kísérni...
VálaszTörlésSzerintem ez a kettősség ad a dalnak mély érzelmeket. Olyan, mint amikor nevetsz, mert hiszed, hogy könnyebb lesz tőle a dolog, de közben mindenhez van kedved, csak a mosolyhoz nem.
VálaszTörlés