Egy sötét éj
Már túl késő, abban a percben, hogy az ital az ajkaimhoz ért,
Fekete méreg terjedt el a testemben.
A szívem gyorsabban ver, a szomjam egyre nő,
Már nem csinálhatom vissza, elveszítem az eszem.
Egyetlen sötét éj, a sötétség elnyelt mindent,
Te és én válunk a mindenséggé ma este.
Vigyél messzire, vigyél el!
Rohanjunk, rohanjunk, míg ki nem fogyunk a levegőből!
Váljunk feketévé, így a reggel nem lel bennünket!
Egyetlen sötét éj, egyre sötétebb, mocskosabb,
Megvadulunk, nem kontrolál minket senki.
Egyetlen sötét éj, egyre sötétebb, mocskosabb,
Addig táncolunk s rázzuk, míg reggel nem lesz.
Lecsordult az ajkamról, minden elveszítette a helyét,
Közelebb kerülsz, nem bírom tovább!
Mindent érzek, még a legkisebb reszketést és a magányodat is!
Hadd érintselek meg, hadd érintselek!
Egyetlen sötét éj, a sötétség elnyelt mindent,
Te és én válunk a mindenséggé ma este.
Vigyél messzire, vigyél el!
Rohanjunk, rohanjunk, míg ki nem fogyunk a levegőből!
Váljunk feketévé, így a reggel nem lel bennünket!
Egyetlen sötét éj, egyre sötétebb, mocskosabb,
Megvadulunk, nem kontrolál minket senki.
Egyetlen sötét éj, egyre sötétebb, mocskosabb,
Addig táncolunk s rázzuk, míg reggel nem lesz.
Egyetlen sötét éj, a sötétség elnyelt mindent,
Te és én válunk a mindenséggé ma este.
Vigyél messzire, vigyél el!
Rohanjunk, rohanjunk, míg ki nem fogyunk a levegőből!
Váljunk feketévé, így a reggel nem lel bennünket!
Egyetlen sötét éj, egyre sötétebb, mocskosabb,
Megvadulunk, nem kontrolál minket senki.
Egyetlen sötét éj, egyre sötétebb, mocskosabb,
Addig táncolunk s rázzuk, míg reggel nem lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése