Annyira önző vagy,
A helyed egyre nagyobbá válik.
Egész nap sírok, de nem tudom betölteni.
Fáj, de neked menned kell.
(Tudom) Már elfeledtél.
(Tudom) Már kitöröltél.
Annyira hosszú ideig tartott rájönni.
(Tényleg) Imádkoztam,
(Tényleg) Hogy mindez ne legyen igaz,
De most el kell feledjelek téged.
Nagyon fáj a szakítás,
Mindent megnehezít.
Elengedem hát az időt, mit együtt töltöttünk.
Ahogy te is tetted.
Ahogy te is.
Az idő múlásával...
Elfeledem az emlékeinket,
Elfeledem a szakításunkat,
Újra enni és mosolyogni fogok.
(Tudom) Ha újra látlak is,
(Tudom) Te elsétálnál mellettem.
Másnak adod a szerelmed.
(Számomra) Az ígéreted szavait
(Tényleg) El fogom feledni.
Már végleg vége.
Nagyon fáj a szakítás,
Mindent megnehezít.
Elengedem hát az időt, mit együtt töltöttünk.
Ahogy te is tetted.
Ahogy te is.
Ha sajnálod, gyere vissza hozzám.
A szívem még mindig téged őriz.
Mégis jobb, ha nem akarod a régi szerelmet,
Még ha a torkom kiszárad a vágyakozó szavaktól is.
Nagyon fáj a szakítás,
Mindent megnehezít.
Elengedem hát az időt, mit együtt töltöttünk.
Ahogy te is tetted.
Ahogy te is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése