Oh, igen, gyerünk a reflektorfénybe!
Én tudom, és te?
Tudod! Nem érdekel az átmeneti ragyogás.
Az igazság az, hogy mi mindig egyek voltunk.
Én tudom, és te?
Ne zavarj össze!
Hangos!Ha belefáradtál,
Hogy a józan ész hangját hallgasd, fogd be a füled!
Gyerünk! Tovább fogok rohanni, hiszek a saját utamban.
Most a te szemeid jelentik a reflektorfényt, melyek rajtam ragyognak.
Egy, az egész világot bejáró reflektorfény, pásztáz, egy pillanatot sem kihagyva.
A mi végzetünk soha nem lesz ugyanaz,
Én tudom, és te?
Te is tudod, értelme sem lenne ennek.
Semmit sem teszel, csak vágyakozol a jövő után.
Én tudom, és te?
Ne akadályozz engem!
Zajos! A reszkető szívem azonnal erőre kapott.
Gyerünk! Át fogok vergődni mindenen,
Hiszek a saját utamban!
Most a te szemeid jelentik a reflektorfényt, melyek rajtam ragyognak.
Egy, az egész világot bejáró reflektorfény, pásztáz, egy pillanatot sem kihagyva.
Egy távoli álmot megvilágító reflektorfény,
Mely valahol a messzeségben villan fel.
Ez az én saját reflektorfényem,
Myle engem pásztáz, egy pillanatot sem kihagyva.
Mintha elégnék ebben a reflektorfényben,
Mintha elolvadnék ebben a reflektorfényben,
Nézz rám a reflektorfényen keresztül,
Nézz végig rajtam!
Most a te szemeid jelentik a reflektorfényt, melyek rajtam ragyognak.
Egy, az egész világot bejáró reflektorfény, pásztáz, egy pillanatot sem kihagyva.
Egy távoli álmot megvilágító reflektorfény,
Mely valahol a messzeségben villan fel.
Ez az én saját reflektorfényem,
Mely engem pásztáz, egy pillanatot sem kihagyva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése