(Mindegy mit mondasz, nem adom fel...)
Minden este tanulok s a könyveim felé hajolok,
Széttéptem a kitöltött tankönyveimet.
Összehajtottam a lapokat, majd elégettem őket.
Az időm gyerekes gondolatokkal töltöm ki.
Minden este tanulok s a könyveim felé hajolok,
Széttéptem a kitöltött tankönyveimet.
Összehajtottam a lapokat, majd elégettem őket.
Kérlek, egyszerűen hagyj egyedül!
Egyszerűen más vagyok, mint a többiek, teljesen más álmokat dédelgetve.
A más nem jelenti, hogy rosszabb lennék, egyszerűen nem akarok az átlagos korlátok közé szorulni.
Mégis, rám mutogatnak, ítélkeznek felettem, a hátam mögött beszélnek rólam. Kritizálnak, mert " a viselkedésem már tűrhetetlen."
Ám én is úgy haladok tovább, ahogy a világ, mégis őrült idiótának hívnak.
Oh, kérlek, nem próbáljatok kalitkába zárni!
Hagyjatok egyedül, az élet nélkülem is tovább halad.
Oh, kérlek ne próbáljatok leláncolni,
Nincs bennem semmi furcsa...
Ti vagytok a furcsák, amiért ezt teszitek velem!
Minden este tanulok s a könyveim felé hajolok,
Széttéptem a kitöltött tankönyveimet.
Összehajtottam a lapokat, majd elégettem őket.
Az időm gyerekes gondolatokkal töltöm ki.
Minden este tanulok s a könyveim felé hajolok,
Széttéptem a kitöltött tankönyveimet.
Összehajtottam a lapokat, majd elégettem őket.
Kérlek, egyszerűen hagyj egyedül.
Ezen az nyikorgó, bizonytalan világon egyedül vagyok a hitemmel.
Egy nagy sztár leszek később. (Teen Top)
Hiba kényszeríteni ezt a monoton oktatási rendszert...
Az én életem olyan, mint egy film.
Ez nem csak szórakozás, nem valami játék, fogtad?
Többé nem leszek madár a kalitkában,
Kitárom a szárnyaimat és tovaszállok!
Oh, kérlek, nem próbáljatok kalitkába zárni!
Hagyjatok egyedül, az élet nélkülem is tovább halad.
Oh, kérlek ne próbáljatok leláncolni,
Nincs bennem semmi furcsa...
Ti vagytok a furcsák, amiért ezt teszitek velem!
Minden este tanulok s a könyveim felé hajolok,
Széttéptem a kitöltött tankönyveimet.
Összehajtottam a lapokat, majd elégettem őket.
Az időm gyerekes gondolatokkal töltöm ki.
Minden este tanulok s a könyveim felé hajolok,
Széttéptem a kitöltött tankönyveimet.
Összehajtottam a lapokat, majd elégettem őket.
Kérlek, egyszerűen hagyj egyedül.
Ez vagy az? Mi a különbség?
Miért akarjátok, hogy én is olyan legyek, mint ti?
(Nem érdekel, nem érdekel.)
Nem érdekel!
(Nem érdekel, nem érdekel.)
Könörgöm fogjátok már be, törődjetek a saját dolgotokkal!
Minden este tanulok s a könyveim felé hajolok,
Széttéptem a kitöltött tankönyveimet.
Összehajtottam a lapokat, majd elégettem őket.
Az időm gyerekes gondolatokkal töltöm ki.
Minden este tanulok s a könyveim felé hajolok,
Széttéptem a kitöltött tankönyveimet.
Összehajtottam a lapokat, majd elégettem őket.
Kérlek, egyszerűen hagyj egyedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése