MC Mong & Ailee ~ Be Strong [마음 단단히 먹어] | [Miss Me or Diss Me]

A holnap csak nehezebb lesz,
Így erősebbnek kell lenned.
Így soha nem leszel képes újra szeretni,
Meg kell tanulnod, hogy erőltess mosolyt az arcodra.

A szerelem ma már csak a külsőségekről szól,
Akár a fák, gyökerek nélkül.
Már azt sem tudom, mióta megy ez így,
Talán, mióta kimondtam, hogy szeretlek.


Rosszul vagyok a mosolyok színleléséből,
Távolságot tartok hát az idegenekkel,
Már így is a mocsok királya vagyok,
De ma is veszek egy nagy levegőt.

" Ne sírj, ne mosolyogj", a jogaid már sárba tiporták.
Az álmaid, a jövőd már régen összetört.
Azt ismételgetem magamnak, hogy ha túl akarom élni, erősnek kell lennem.

Mint egy régi, gyermekkori emlék,
Mindent kiirtottak belőlem, üressé váltam.
Mégis eljön a holnap,
S ez is elhomályosul majd, s teljes feledésbe merül.

Már túl késő? Igen, késő.
Én magam is keresek valamit, mégis elrejtőzök.
Ne kérdezd, hogyan s mit csinálok,
Tudod ki vagyok.
Szeretni fogsz, ha visszatérek?

Fal választ el attól, hogy újra a színpadomon állhassak,
A betegségem egyre szörnyűbbé vált, már szeretni sem vagyok képes.
Mint egy seb, mint újra s újra felszakítanak,
Mintha hegyről hegyre kellene másznom,
Mintha becsaptak volna,
Mintha folyó folyót keresztezve állná utam.

A szerelem lehet betegség,
De elviselem a fájdalmat.
A szerelem lehet betegség,
Olyan, mint elveszteni a hazafelé vezető utat.

Miután elvonultak a felhők, s megállt az eső,
A rejtőzködő napfény újra fel fog ragyogni.

Mint egy régi, gyermekkori emlék,
Mindent kiirtottak belőlem, üressé váltam.
Mégis eljön a holnap,
S ez is elhomályosul majd, s teljes feledésbe merül.

A szerelem lehet betegség,
De elviselem a fájdalmat.
A szerelem lehet betegség,
Olyan, mint elveszteni a hazafelé vezető utat.

Mint egy régi, gyermekkori emlék,
Mindent kiirtottak belőlem, üressé váltam.
Mégis eljön a holnap,
S ez is elhomályosul majd, s teljes feledésbe merül.