Mintha mindig is így lett volna,
Úgy teszek, mintha boldog lennék egyedül.
Azt hittem, nem is lennék képes élni mással az oldalamon.
Egyedül töltöttem minden percem,
De azt hiszem, ezek az idők lassan véget érnek, minél többet vagyok veled.
Az érzéseim egyre nagyobbra nőnek az idő múltával,
A lágy hangod visszhangzik a fülemben,
A kedvességed körbeölel,
Mintha megfagyott volna az idő...
Most szerelembe estem?
A kezeid, miket felém nyújtottál azon a napon,
Ma is őket szorítom, ezen az úton
Nem tudnám kifejezni szavakkal,
De minél többet látlak, annál mélyebbé válnak az érzéseim
Az érzéseim egyre nagyobbra nőnek az idő múltával,
A lágy hangod visszhangzik a fülemben,
A kedvességed körbeölel,
Mintha megfagyott volna az idő...
Most szerelembe estem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése