Davichi ~ Is That How It Is [그런거니] | [Amaranth]
Mintha csak tegnap lett volna, mikor felvettem a telefont
Egyedül állok a tükör másik oldalán, egy szomorú mosolyt viselve
Az ismerős könnyek kibuggyannak a szemeimből...
Muszáj elengednem azokat a pillanatokat, mikor még szerettél.
Az első nap, mikor elmondtam, szerettelek...
A nap, mikor véget vetettél a kapcsolatunknak...
Minden ugyanolyan maradt, kivéve, hogy most már ismerlek.
Tényleg elmentél?
Tényleg így kellett elválnunk?
A szélhez fordulva kérdezem, hol vagy
Nem tudlak elfeledni, várom a visszatérted...
Szeretnék visszatérni oda, ahol még nem ismertelek...
Az első nap, mikor elmondtam, szerettelek...
A nap, mikor véget vetettél a kapcsolatunknak...
Minden ugyanolyan maradt, kivéve, hogy most már ismerlek.
Tényleg elmentél?
Tényleg így kellett elválnunk?
Mit tettünk? Tönkretettünk a szerelmünket.
Nincs bátorságom mosollyal az arcomon eléd állni.
Bárhogy is alakulnak a dolgok, ne feledj el!
A szerelmem mindig megmarad.
Csak találnom kell egy kedves embert, hogy boldogan élve gondolhassak vissza rád...
Te is sokszor fogsz gondolni a szerelmünkre?
Az első nap, mikor elmondtam, szerettelek...
A nap, mikor véget vetettél a kapcsolatunknak...
Minden ugyanolyan maradt, kivéve, hogy most már ismerlek.
Tényleg elmentél?
Hát így alakult...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sziasztok! Ahogy láthattátok, az utóbbi pár napban (ismét) nem fértetek hozzá a yt. csatornám videóihoz, se a blogomhoz. Erre egy ismerősöm...
-
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
-
Az ölelésem megóvott téged... Az enyém, kit mindenki eldobott. Szerelem... Nem látom a sötét alagút végét... Én is félek. Mint si...
-
Miért utálom a BTS-t? Ez nagyon érdekes kérdés, amit már vagy százszor felvetettek nekem. Eddig nem igazán óhajtottam válaszolni, de m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése