Csak adj egy okot, hogy a szívem tovább dobogjon
Ne aggódj, még biztonságban van, itt a karjaimban
Ahogy a világ lassan darabjaira hullik körülöttünk,
Csak annyit tehetünk, hogy egymásba kapaszkodunk
Fogd meg a kezem, s húzz vissza!
Érted bármit kockára teszek - suttogom az éjszakába.
Mondd, hogy "ez egyszerűen nem az én időm, de nem szabad feladnom"!
Eddig soha nem álltam fel, de most már van egy dolog amit nem adok fel.
Soha nem fogom elengedni a kezed.
Így hát, fel kell állnom
(Tovább kell rohannom)
Fel kell ébrednem, fel kell ébrednem
Soha nem adhatom fel,
Még akkor sem, ha őrülten fájdalmas
Csak annyit mondj el, miért?
Mások nyugodtan hívhatnak őrültnek, amiért már van miért harcolnom a végsőkig.
A tekintetedben rejlő csillogás szomorúságot takar, igaz?
Elvakultan, nem is sejtettem, hogy ez lesz a vége.
Hol kezdhetném hát el?
Nem kell mondanod semmit, tisztán hallak.
A csend köztünk semmit sem tükröz.
Megragadom hát az esélyt, s a magamévá teszlek.
Így hát, fel kell állnom
(Tovább kell rohannom)
Fel kell ébrednem, fel kell ébrednem
Soha nem adhatom fel,
Még akkor sem, ha őrülten fájdalmas
Csak adj egy okot, hogy a szívem tovább dobogjon
Ne aggódj, még biztonságban van, itt a karjaimban.
Még ha a világ omladozik is, ha sírunk is, ha össze is törünk, szirmot bonthatunk.
Vakon nem látom, mi lesz a vége.
Lássuk, meddig jutottunk el, a fájdalom árán is, mi elől nem tudtunk elmenekülni.
Itt még mindig nem fejezhetjük be, s még ha annyi alkalommal majdnem bele is haltam, még ha majdnem el is buktam, még mindig látok reményt.
Hát, hol kellene kezdenem?
Szorosan beléd kapaszkodtam, így nem veszíthetlek el,
Ha kitárnám a karjaimat, elveszítenélek.
Nincs semmi, ami miatt hagynálak elveszni, téged, kit mindenki elhagyott.
Csak annyit mondj el, miért?
Mások nyugodtan hívhatnak őrültnek, amiért már van miért harcolnom a végsőkig.
A tekintetedben rejlő csillogás szomorúságot takar, igaz?
Elvakultan, nem is sejtettem, hogy ez lesz a vége.
Hol kezdhetném hát el?
Lássuk, meddig jutottunk el, a fájdalom árán is, mi elől nem tudtunk elmenekülni.
Itt még mindig nem fejezhetjük be, s még ha annyi alkalommal majdnem bele is haltam, még ha majdnem el is buktam, még mindig látok reményt.
Végre elkezdődött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése