Alice Nine ~ Shining

Itt a légkör közepén, nincs szükségem olyan kívánságokra, mik valóra sem válhatnak
Kisebbségi komplexussal küzdve igyekszem figyelni a világot a nyitott ablakomon keresztül,
De minden olyan, mintha csak illúzió lenne.


Egészen eddig, mindig ezt tettem, de most már nem várok az életre,
Félrerúgom az érzések hazugságait.
Mindig olyas valakit akartam, kinek panaszkodhatok, ki szeret,
De ez a kétértelmű hang senkit sem fog elérni.
A fény útjára van szükségem.

Egy megválaszolatlan szentimentális módon, azt állítod, hogy te mindent tudtál.
Fejezd be a színészkedést, csak rohanj.
Mindennek könnyebbnek kell lennie,
Ezért hát szeretném megtalálni a világ összes értékes dolgát.

Fény nélkül vándoroltam az úton,
De végül egy lágy hang adott világosságot.
'Ne add fel, ezekkel a semmitmondó szavakkal, rúgj félre mindent, mutasd meg az összes erődet!'

Néha a formát nem öntő dolgok tűnnek fontosnak, s megéri a szív fájdalma.
A fény útjára van szükség.

Itt a légkör közepén, nincs szükségem olyan kívánságokra, mik valóra sem válhatnak.
Bezuhanva, elsüllyedve a tenger mélyére...
A szavak fénye durván ragyog át mindent.
Képesnek kellene lennünk elszállni bárhová a világon.

Mindig olyas valakit akartam, kinek panaszkodhatok, ki szeret,
De ez a kétértelmű hang senkit sem fog elérni.
Mégis...

Reméltem, hogy szeretni fognak,
Reméltem, hogy eljuthatok oda, hol magányosan élsz
Mindegy mennyire fáj, összekötöm a távoli kezeinket,
Hogy melletted lehessek, melletted.