Mikor azt mondtad, hogy " szerettelek",
Miért tettél ennyire szomorúvá?
A szemeim nem tudtak összpontosítani többé, a szívem elzsibbadt.
Az összes emlékünk darabokra hullott.
"Hé, te bolond, ezzel mindennek vége!"
Már nem vagy itt mellettem.
Számomra csak a vágyakozás maradt, hisz nem vagy itt többé.
Emlékszem, ahogy azt mondtad, legyek jobban...
De a többi szavadra nem emlékszem, csak az egy maradt meg, hogy "szerettelek".
Miért fáj ennyire?
Eddig mindig itt voltál, mintha csak utánam kutattál volna mindenütt.
Minden pillanatban készen álltam, hogy feléd forduljak, ha a nevemen szólítasz.
"Hé, te bolond, ezzel mindennek vége!"
Már nem vagy itt mellettem.
Számomra csak a vágyakozás maradt, hisz nem vagy itt többé.
Emlékszem, ahogy azt mondtad, legyek jobban...
De a többi szavadra nem emlékszem, csak az egy maradt meg, hogy "szerettelek".
Néha úgy érzem, a szerelmed csak egy hazugság volt.
Még ha a szárnyaim meg is törtek, elrepülnék érted.
Még ha vissza is ragasztanám őket, te már nem lennél itt.
Néha úgy érzem, a szerelmed csak egy hazugság volt.
A szavakat szinte köpted az ajkaidból, miket én loptam el.
"Hé, te bolond, hogy éljek most nélküled?"
Mintha mi sem történt volna? Hogy tudnám ezt megtenni?
Miért csináltad ezt...elhagytál, pedig semmiről sem tudtam.
Azt mondtad szeretsz, de végül csak játszottál velem.
Mikor azt mondtad, hogy "szerettelek",
Miért tett ennyire szomorúvá?
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése