A jeges szél megérinti az arcom,
A többi ember is a kabátját igazgatja.
A tél ismét eljött.
Megígértük, hogy ezen a helyen találkozunk, ha leesik a hó.
Ezen a helyen sétáltunk kézen fogva.
Most már mosolyogva emlékszem vissza.
Azt mondtuk, eyütt kellene sétálnunk,mikor a hópihék lehullanak,
Így a lábnyomaink mélyen a hóba égnek.
Ha azt mondtam, fázok, levetted a kabátod és nekem adtad.
Megrészegültem az illatodtól, mire még mindig emlékszem.
Most egy kicsit visszaemlékszem.
Hiányoznak a régi idők.
Emlékezz rám, emlékezz!
( Mikor az első hó leesik.)
Emlékezz rám, emlékezz!
( Emlékezni fogsz?)
Emlékezz, míg ilyen fehér a világ.
Emlékezz rám, emlékezz!
( Mindig!)
Emlékezz rám, emlékezz!
( Emlékezni fogsz?)
Tartsd meg a szép emlékeinket!
Azon a napon, mikor leesett az első hó,
Kézen fogva sétáltunk Myundogn-ban.
Azt mondtuk, hogy az ég megáldott minket, majd egymásra mosolyogtunk.
Olyanok voltunk, mintha egy romantikus könyv lapjairól ugrottunk volna le.
Nagyon boldog vagyok, hogy találkoztunk, és megannyi szép emléket adtunk egymásnak.
Emlékezz rám, emlékezz!
( Mindig!)
Emlékezz rám, emlékezz!
( Emlékezni fogsz?)
Tartsd meg a szép emlékeinket!
A pillanataink a hóesésben...
Egy percet sem fogok feledni.
Lassanként, minden el fog halványodni,
Végül, csak egy megfakult emlék leszek.
De nem fogok elfeledni a pillanataimat, miket veled töltöttem.
Emlékezz rám, emlékezz!
( Mikor az első hó leesik.)
Emlékezz rám, emlékezz!
( Emlékezni fogsz?)
Emlékezz, míg ilyen fehér a világ.
Emlékezz rám, emlékezz!
( Mindig!)
Emlékezz rám, emlékezz!
( Emlékezni fogsz?)
Tartsd meg a szép emlékeinket!
A pillanatainkat a hóesésben...
Nem fogok elfeledni egy percet sem, mit veled töltöttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése