A fájdalmas emlékek...
Nem könnyű lehunyni a szemem, és átvészelni ezeket a napokat.
Úgy kéne tennem, mintha nem történt volna semmi,
De szüntelen könnyek megállítanak.
Megpróbálom kimondani a neved,
De az érinthetetlen szerelmem meggátol.
Minden erőmet összeszedve rohanok, hogy beléd kapaszkodjak.
Bolonddá tettél,
Miattad szenvedek..
Próbállak elfeledni, de még mindig ugyanaz vagyok.
Visszatekintek,
Visszatekintek,
De még mindig nem értem.
Hol vagyunk most?
Hol vagyunk?
Az idő múlik, de a szerelmem érinthetetlen...
De azt, hiszem ez így van rendjén.
Mindig mellettem lenni, ez a te történeted.
Újra a te történeted olvasom...
Még ha az idő múlik is, nekem csak te vagy.
Miért nem térsz vissza?
Soha nem tudtál igazán velem lenni...
Mintha mindig is úton lettél volna.
Nem tudlak, nem akarlak elengedni.
A történeted...(6x)
A szakításunk csak egy hazugság...
Az elmúlt időszak csak hazugság...
Ezek a fájdalmas emlékek magukkal sodornak...
Mintha csak egy szokás lenne, próbállak elfeledni.
Mintha csak egy szokás lenne, utánad kiáltok.
Miért tettem, hogy a magányt érdemlem?
Miért mentél el?
Mondj valami, legalább egy kifogást!
Visszatekintek,
Visszatekintek,
De még mindig nem értem.
Hol vagyunk most?
Hol vagyunk?
Az idő múlik, de a szerelmem érinthetetlen...
De azt, hiszem ez így van rendjén.
Mindig mellettem lenni, ez a te történeted.
Újra a te történeted olvasom...
Még ha az idő múlik is, nekem csak te vagy.
Miért nem térsz vissza?
Soha nem tudtál igazán velem lenni...
Mintha mindig is úton lettél volna.
Nem tudlak, nem akarlak elengedni.
Mikor leszáll az éj,
Mikor felkel a nap,
Bármerre megyek, bármerre nézek...
Az emlékek játszanak a fejemben,
Csak őket látom, még álmaimban is.
Szükségem van rád, kedvesem...
Megbocsátok mindent, minden rendben...
Fogd meg a kezem, várni fogok tartson bármeddig.
Csak mondj valamit...és nem engedlek el!
Te vagy a világom...
Visszatekintek,
Visszatekintek,
De még mindig nem értem.
Hol vagyunk most?
Hol vagyunk?
Az idő múlik, de a szerelmem érinthetetlen...
De azt, hiszem ez így van rendjén.
Mindig légy mellettem, ez a te történeted.
Újra a te történeted olvasom...
Még ha az idő múlik is, nekem csak te vagy.
Miért nem térsz vissza?
Soha nem tudtál igazán velem lenni...
Mintha mindig is úton lettél volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése