Kim BoKyung - Blue Frog magyar fordítás
A napokon, mikor a szél lágyan lengedezik, az ablak mellé telepszek.
Visszagondolok az emlékekre, miket az iskolapadban hagytam.
Az osztályban chipset ettem, titokban csaltam a dolgozatoknál.
Hiányoznak ezek a napok.
Lalala lalala
Kedves tanárom!
lalala lalala
Talán néha utáltál minket...
De szerettük egymást, és megkeressük majd egymást!
A tanárunk eljön, és megölel majd bennünket egy napon, pont mint akkoriban.
Vajon mennyire voltunk aggasztóak?
Régen, egy kicsit lázadó kinézetünk volt...
A gúnynevén szólítottuk tanárunkat, az egész iskola ismerte ezt a nevet!
Azt kiabáltuk : Jön a tanár! Jön a tanár!
Lalala lalala
Kedves tanárom!
lalala lalala
Talán néha utáltál minket...
De szerettük egymást, és megkeressük majd egymást!
A tanárunk eljön, és megölel majd bennünket egy napon, pont mint akkoriban.
Miért tesszük ezt? Mindig ellentétesen viselkedünk!
Akkoriban alig vártuk, hogy vége legyen, de ma vágyódunk utána...
Lalala lalala
Kedves tanárom!
lalala lalala
Talán néha utáltál minket...
De szerettük egymást, és megkeressük majd egymást!
Meg fogunk ölelni!
meg fogunk ölelni!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sziasztok! Ahogy láthattátok, az utóbbi pár napban (ismét) nem fértetek hozzá a yt. csatornám videóihoz, se a blogomhoz. Erre egy ismerősöm...

-
Az ölelésem megóvott téged... Az enyém, kit mindenki eldobott. Szerelem... Nem látom a sötét alagút végét... Én is félek. Mint si...
-
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
-
Mint ahogy egyszer mondtam ha megtanulok repülni, akkor soha nem jövök vissza A célom az a kék, kék ég Még mindig nem tanultam meg mi is az ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése