( Nanase - chan <3)
Mikor éjfélt üt az óra,
A depresszió és a láz vegyül egymással.
Soha nem fogod azt érezni, amit én.
Lassan a holnapba lépek...
Nincs szükségem ígéretekre.
Nem gyűlöllök, de fogd be egy percre!
Szeretném megnyitni a szívem egy kicsit.
Nyisd ki az ablakot!
Bang, bang, bang!
Szeretném, ha megölelnél, a magányos éjeken...
De ez nem lehet...
Szeretném elveszíteni önmagam, még ha ez csak egy gyönyörű hazugság is.
Nem, ez nem elég.
Még most is az a remegő kislányt látom a tükörben.
Nem maradhatok csak egy álmodozó...
Ez a bátortalan távolság...
Megakadályoz, hogy beszéljek.
Nem tudom kimondani a szavakat, amiket a legjobban szeretnék.
Ez nem elég...
A pletykák, és a divatos poénok nem érdekelnek.
Imádom ahogy a vörös hold ragyogja be a szívünket.
Egy nap valaki meg fogja váltotoztatni a világot.
Ez az amit hiszek.
Soha többé nem leszek részeg a könnyeimtől.
Nyisd ki az ablakot!
Bang, Bang, Bang!
Ölelj szorosabban, szoríts a szívedhez!
Szeretném elveszteni önmagam ebben a komoly hazugságban!
Nem, nem ... a szerelmed nem ér el engem.
Önmagam figyelem a tükörben...
Tudom, nem maradhatok csak egy álmodozó.
Szeretném, ha megölelnél, a magányos éjeken...
De ez nem lehet...
Szeretném elveszíteni önmagam, még ha ez csak egy gyönyörű hazugság is.
Nem, ez nem elég.
Ölelj szorosabban, szoríts a szívedhez!
Szeretném elveszteni önmagam ebben a komoly hazugságban!
Nem, nem ... a szerelmed nem ér el engem.
Önmagam figyelem a tükörben...
Tudom, nem maradhatok csak egy álmodozó.
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése