Ha kívánhatnál valamit,
Mit kérnél?
Én képes vagyok kétségek nélkül válaszolni!
Szeretnélek még egyszer látni!
A virágszirmokkal megfestett évszakban,
Mikor a virágok kibontják szirmaikat,
Ezen a tájon, mit annyira szeretsz...
Egyedül sétálok.
Félreértések miatt, megbántottuk egymást.
Még ha vissza is térhetnék fiatalságunkhoz,
Tudjuk, nem igaz szerelem volt mit éreztünk.
Látni szeretnélek!
Látni szeretnélek!
Nem fogok felejteni...
Még most is a szívemben vagy...
Köszönöm, köszönöm...
Ki sem tudom fejezni, mennyire szeretném,
Hogy gondolataim elérjenek hozzád!
A reggeli napfény bántja szemeimet,
De látom ez egy új kezdet.
Miután rájöttem, keresni kezdtelek,
De már nem vagy itt.
Anélkül, hogy bármit mondanál,
A lágy mosolyod tanított meg a boldogságra, és a fájdalomra.
Túlcsordul, túlcsordul...
Nem tudom szavakba önteni...
Miközben felpillantok az égre, rád gondolok.
Sírtunk, nevettünk, együtt sétáltunk.
Azok a lábnyomok soha nem fognak eltűnni...
Ah, körbe-körbe, míg sorsaink nem egyesülnek.
Ha kívánhatnék...akkor kérlek még egyszer...
Látni szeretnélek!
Látni szeretnélek!
Nem fogok felejteni...
Még most is a szívemben vagy...
Köszönöm, köszönöm...
Ki sem tudom fejezni, mennyire szeretném,
Hogy gondolataim elérjenek hozzád!
A hangod, a melegséged, a gyengéd mosolyod...
Mind a szívemben őrzöm.
Látni szeretnélek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése