Gyermekkoromtól kezdve képtelen voltam szeretni önmagam
Így hátat fordítottam a gyengédségnek
Már hosszú utat tettem meg, bár sebeim fájtak.
Az ujjaimból áradó hangok túlcsordulnak,
Azt mondják, a színpad mindig is árulások helyszíne volt...
Nézd, a szívem itt van.
Gyerünk, tegyük meg első, botladozó lépéseinket.
Egy szerelmes dal visszhangzik a hangszórómból.
Lehet, hogy ez nem valós, de nevetségesen elmerültem az illúzióimban.
Nem baj, ha összetörök, nem baj, ha nehéz...
Még mindig szeretek mindenkit,
Még ha azt is gondoljátok, hogy elveszettem az eszem.
Úgy tűnik... nem tudom gyűlölni a világot, aminek te is részese vagy!
A pótolhatatlan dolgok, miket szerettem volna megvédeni...
Minél értékesebbek, annál fájdalmasabbak, igaz?
Ha magamhoz tudnám ölelni a hangod,
Nem lenne szükségem több dalra.
Nulláról kezdtünk, most egynél járunk.
Igen, valósítsunk meg mindent,
Érezzünk, és kapaszkodjunk ebbe az érzésbe.
Még mindig szeretek mindenkit,
Még ha azt is mondod, hogy ez lehetetlen.
Úgy tűnik... nem tudom gyűlölni a világot, aminek te is részese vagy!
Soha nem fogok búcsút inteni...
Mindig melletted maradok.
Sziasztok! :) Mielőtt belekezdenék a bejegyzésbe, elmondanám, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. Ha érzékenyen érint titeket ...
Miért utálom a BTS-t? Ez nagyon érdekes kérdés, amit már vagy százszor felvetettek nekem. Eddig nem igazán óhajtottam válaszolni, de m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése