Manami's life

Annyira vágytam már erre...el sem hiszitek mennyire. Végre úgy éreztem, visszakaptam valamennyit az elvesztegetett időmből. Hiszitek vagy sem, nekem ti nyújtjátok a vigaszt. Mosolyotok, szavaitok akár apró ragtapaszok, mikkel a szívem sebeit feditek be. Mind tudjuk, azok nem tűnnek el, de lassan, az idő teltével elhalványulnak majd. Mindezt nektek köszönhetem, még ha nem is mutatom... *haha* talán jó színésznő vagyok? Nem hinném:) Ma végre úgy éreztem minden kerek...visszakaptam a kis szappanbuborékaim, amik selymesebben fénylettek, mint valaha. Azt hiszem bajban vagyok... nem tudok elszakadni tőletek... de mi lesz majd az évek elteltével? Nem szeretnék belegondolni... szívesen képzelem el, hogy mikor öreg néni leszek akkor is így lesz majd minden... hogy velem lesztek... és még ha nem is tudjátok, de támogattok majd.
Kicsit önző leszek, mert nem foglak elengedni titeket... biztos, hogy nem! Még akkor sem, ha elegetek lesz belőlem! Ezt vehetitek fenyegetésnek is!

A mai nap... boldog voltam, nagyon boldog. Nem is értitek miért ugye? Nem, biztos nem...
De azt hiszem tanultam valamit... tőletek. Változtam, még ha nem is látványosan.

Mit mondjak, amivel lezárhatom ezt, a számomra csodás napot?

Remélem egyszer ti is ezt fogjátok érezni, amit most én. Ha rám gondoltok, akkor egy kis melegség költözik majd a mellkasotokba, és felidézitek az együtt töltött pillanatokat, majd mosolyogtok.
Őszintén hiszem, egyszer kiérdemlem majd.

                        

[...Kívánom legyen ez egy új nap, 

Csak egyszer élünk!

Fessünk az új színekkel!

Csináljuk! Mindegy közel vagy-e vagy távol!

Biztos, hogy rád találunk,

Mikor ez a hosszú éj véget ér, és megleljük a hajnal fényét.

Az új világ ránk vár!

Kívánom legyen mostantól minden nap ilyen kegyes.

Megtelve gyengédséggel, mely napról napra növekszik.

Mindegy hogy tehetséges, vagy ügyetlen vagy!

Összeköt minket a bátorságunk.

Hogy megragadhasd a boldogságot,

Gyere... adjunk hangot, a szeretetünknek!

Kívánom, érezze mindeni ezeket a kegyes napokat!

Ez egy véget nem érő hely, melyen mi osztozunk...örökké!...]