( Figyelj)
Ma ismét álmatlanul forgolódok az ágyamban.
Csak vergődök, forgolódok, majd felkelek.
( Ismersz engem, ismersz engem)
Nem tudlak elfeledni...
Rád gondolok, ki könnyeket, és mosolyokat hagyott maga után.
Kíváncsi vagyok, jobban érezném-e magam, ha ismét láthatnálak.
Így előveszlek a fiókom mélyéből.
( Ismersz engem, ismersz engem)
Velem ellentétben te boldog vagy igaz?
Ezt kérdeztem, míg éreztem, szívem egyre jobban fáj.
Amennyire gyűlöllek, pont annyira hiányzol.
( Ez hihetetlen)
Kimerült szívem, azt suttogja, csak rád ven szüksége...
( Ez hihetetlen)
( Fájdalmam) Csillapítsd, csillapítsd, csillapítsd...( 4x)
Elmorzsolódok az ismétlődő napok között.
Egyre ijedtebb vagyok.
Azt hiszem ez, amiről a szakítás szól.
( Ismersz engem... ismersz engem...)
A szívem darabokban... sebei egyre jobban fájnak.
Sírva fakadtam és ismét téged kutattalak.
Rettentően félek, hogy a végén csak rád fogok emlékezni.
( Ismersz engem... ismersz engem...)
Túl mélyre zuhantam, nem tudlak elengedni.
Sírva fakadtam... lassan meg fogok őrülni.
Amennyire gyűlöllek, pont annyira hiányzol.
( Ez hihetetlen)
Kimerült szívem, azt suttogja, csak rád ven szüksége...
( Ez hihetetlen)
( Fájdalmam) Csillapítsd, csillapítsd, csillapítsd...( 4x)
Próbáltalak kitörölni, de az együtt töltött idő...
Túl fontos volt nekem.
( Túl különleges, túl különleges)
Próbáltam elengedni...
Próbáltam elviselni...
De én nem vagyok te, bárhogy is próbálom, nem megy.
Amennyire gyűlöllek, pont annyira hiányzol. (szükségem van rád!)
( Ez hihetetlen)
Kimerült szívem, azt suttogja, csak rád van szüksége...
( Ez hihetetlen)
( Fájdalmam) Csillapítsd, csillapítsd, csillapítsd...( 4x)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése