A holdvilágos este megmutatkozik
És a gyermekek hangja elhalkul
Azt hiszem, valahol messze, messze ott vagy te is az égen.
Nyár végén elszöktünk ide, ebbe a parkba, mit találtunk.
Emlékszel azokra a csillagokra, miket akkor láttunk?
Még ha nem is láthatlak,
Szeretném megőrizni az emlékeim,
És ugyanazzal a boldogsággal akarok feléd fordulni.
Azzal az illattal együtt, ami a tűzijátékot kíséri.
Szeretnék élni, szeretnék élni, és elrohanni hozzád.
Nem látok semmit a sötétben, de még ha félek is, nincs baj.
A számtalan csillaggal tűzdelt ég felettem ragyog, örökké.
Nem fogok sírni, hisz az ég mit veled láttam, csodás volt.
A cipőd hangja visszahangzik a fülemben,
Ahogy ezen az úton sétáltál
Azt hiszem, én a saját árnyékom figyeltem.
Talán ez ma sem változott, de a fájdalmam egyre halványul.
Nem számít mit éreztem...
Nem vagy többé velem.
Élni akarok...
Még ha csak egy kicsit is, de az oldaladon akarok élni.
Te vagy kit a legjobban szerettem, így erős lehetek.
Halkan suttogtam a kívánságom a hulló csillag alatt.
Nem fogok sírni. Megérted ezt?
Ezalatt a gyönyörű ég alatt.
Még ha nem is láthatlak,
Szeretném megőrizni az emlékeim,
És ugyanazzal a boldogsággal akarok feléd fordulni.
Azzal az illattal együtt, ami a tűzijátékot kíséri.
Élni akarok...
Szorosan tartva apró kezeidet, miközben hozzád tartunk.
Sírni akarok...
Gyönyörű, gyönyörű éjszaka volt.
Halkan suttogtam a kívánságom a hulló csillagok alatt.
Sírni akarok...
Nem fognak elérni az érzéseim,
Ott azon az égen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése